CsakHír Rovatok Nagyvilág Parkoló alatt rejtőzhetnek 19. századi kivégzettek sírjai
Nagyvilág

Parkoló alatt rejtőzhetnek 19. századi kivégzettek sírjai

Fotó: Magyar Nemzet

Földradaros vizsgálat indult a walesi Carmarthen központjában annak tisztázására, hogy valóban a mai tanácsháza területén nyugszanak-e 19. századi kivégzettek maradványai. A feltételezés szerint az egykori carmartheni börtön udvarán temették el azt az öt férfit, akiket 1818 és 1894 között akasztottak fel, és sírjaik a mai napig a föld alatt lehetnek.

Radarral vizsgálják, valóban a volt carmartheni börtön területén nyugszanak-e az elítéltek

A börtönt az 1930-as években bontották le, helyére később a Carmarthenshire Megyei Tanács székháza épült, előtte parkolóval. A városban régóta él az a feltételezés, hogy az egykori börtönkert területén temették el az elítélteket, és az exhumálás a bontáskor nem történt meg.

A mostani vizsgálat során Shane Gwilt földmérő digitális talajradarral térképezte fel a parkoló alatti területet. A módszer lehetővé teszi a föld alatti eltérések azonosítását anélkül, hogy megbontanák a burkolatot. Az adatokat további elemzésre Olaszországba küldték, az eredményeket rövid időn belül várják. A megyei tanács közlése szerint amennyiben emberi maradványokra utaló jeleket találnak, azokat nem bolygatják meg.

A kivégzettek között négy gyilkosságért és egy pénzhamisításért elítélt férfi szerepel. A 19. század első felében a kivégzések még nyilvános eseménynek számítottak, később azonban a börtön falain belül hajtották végre az ítéleteket.

Az első ismert eset William Baines hamisítóhoz köthető, akit 1818-ban akasztottak fel, miután az Angol Bank bankjegyeit hamisította. Egy fennmaradt kétfontos hamisítványa ma is megtekinthető a helyi levéltárban. 1829-ben David Evans iskolamestert végezték ki gyilkosságért; ő volt az utolsó, akit nyilvánosan akasztottak fel a börtönnél, több ezer néző jelenlétében.

A börtön falain belül végrehajtott ítéletek

A későbbi évtizedekben további három férfit ítéltek halálra és végeztek ki a börtönben. 1888-ban David Reest rablógyilkosságért, 1894-ben pedig George Thomast és Thomas Richardsot gyilkosság miatt akasztották fel. A kivégzéseket követően a holttesteket a börtön területén temették el a korabeli gyakorlatnak megfelelően.

Richard Goodridge, Carmarthen korábbi polgármestere szerint az elmúlt évek kutatásai megerősítették a gyanút, hogy a maradványok ma is eredeti nyughelyükön lehetnek. Úgy véli, a jelenlegi vizsgálat választ adhat a városban régóta élő kérdésre.

A tanács hangsúlyozta, hogy a radaros felmérés nem járt költséggel az önkormányzat számára, és nem befolyásolta a parkoló működését. Az eredmények meghatározhatják, szükséges-e további történeti vagy régészeti vizsgálat a területen.

A vizsgálat kimenetele várhatóan lezárhat egy több generáció óta fennálló helyi feltételezést, vagy éppen újabb kérdéseket vethet fel Carmarthen múltjával kapcsolatban.

Forrás: Magyar Nemzet.

Exit mobile version