Több módon támogatják a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasokat, jöhet a pénzeső a 14. havi juttatással.
Sokat segít a 13. és a tervezett 14. havi nyugdíj az időseknek, ha megvalósul, számukra pénzesőt ígér a kormány terve. Ma 246 ezer forint körüli a hazai átlagnyugdíj. Viszont a 2,267 millió nyugdíjasból 440 ezer fő meglehetősen nehéz helyzetben van, nekik a havi 140 ezer forintot sem éri el az ellátása. Közülük még mindig sokan nem tudják, hogy különböző egyszeri, önkormányzati és állami juttatásokra jogosultak. Sokat segít a 13. és hamarosan a tervezett 14. havi nyugdíj is az időseknek, amely ráadásul fogyasztás-élénkítő lépésnek is tekinthető.
Az átlag nyugdíj jelenleg 246 ezer forint
Ma Magyarországon nagyjából kétmillióan részesülnek öregségi nyugdíjban és korhatár előtti ellátásban. Valamint 267 ezren rokkantsági és rehabilitációs ellátásban, a Központi Statisztikai Hivatal így összesen 2,267 millió nyugdíjassal számol. Az átlag nyugdíj jelenleg 246 ezer forint körül mozog, a nyugdíjasok kétharmada ennél kevesebbet kap – árulta el az Origónak a nyugdíjszakértő.
A legnehezebb helyzetben lévők nyugdíjasoknak sokszor a rezsi kifizetése vagy a gyógyszerek kiváltása is komoly gondot okozhat . Nekik jelenthetnek segítséget az egyszeri juttatások, amelyeket az önkormányzattól és az államtól is kérhetnek. Nem minden nyugdíjas ismeri melyek ezek, pedig sokan jogosultak lennének rá. Ilyen az egyszeri segély, amelyet a nyugdíjtörvény alapján azok igényelhetnek, akik öregségi, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülnek, és olyan élethelyzetbe kerülnek, amely veszélyezteti a megélhetésüket.
Feltételekhez kötik a 14. havi nyugdíjat
Fontos feltétel, hogy ha valakivel közös háztartásban élnek, havi jövedelmük nem haladhatja meg a 100 ezer forintot illetve ha egyedülállóak, a 120 ezret.
- Ilyen ellátás a kivételes nyugellátás-emelés vagy ahogy sokan ismerik: a méltányossági nyugdíjemelés, amely háromévente egyszer igényelhető. Abban az esetben jár, ha a kérelmező nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása együtt nem haladja meg a 140 ezer forintot. Az emelés legalább 3 ezer, legfeljebb 8 ezer forint lehet, ami a megállapítás után beépül majd a nyugdíj összegébe.
- Kérhetőek még egyszeri juttatásként települési támogatások, amelyet a helyi önkormányzatok nyújtanak a szociálisan rászoruló személyeknek. Ezek az ellátások településenként, fővárosi kerületenként jelentősen eltérhetnek, minden önkormányzat önmaga dönt, hogy mire ad támogatást és milyen összegben vagy mértékben, amely lehet pénzbeli vagy természetbeli.
Települési támogatás nyújtható egyebek mellett gyógyszerkiadásokhoz és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres költségekhez. Emellett rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani az önkormányzat a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek.
Budapesti nyugdíjasoknak jön a lakásrezsi támogatás
Utóbbi ugyan nem kifejezetten egyszeri juttatás nyugdíjasoknak, de nyugdíjasok is igényelhetik. Hasonlóan a nyugdíjasokra is vonatkozik a fővárosban az úgynevezett lakásrezsi-támogatás, amelyet 12 hónapra lehet igényelni. Ez egy meghatározott kedvezmény, amelyet a közüzemi számla végösszegéből vonnak le, legyen szó áram, gáz, távhő, egyéb közművek költségeiről és a jogosultak maguk döntik el, hogyan osztják el a támogatást. A 13. havi és a tervezett 14. havi nyugdíj is nagyon jól jön az időseknek, nagyon várják és remélhetően a költségvetésben is meg lesz rá a fedezet – mondta Farkas András nyugdíjszakértő.
A NyugdíjGuru portál szerkesztője szerint a gond az, hogy jövőre már a 13 havi nyugdíjnál sem fedezi a 600 milliárdos tételt a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó. Ezért a költségvetés egyéb forrásaiból, így az általános adóbevételekből kell összegyűjteni a rá való összeget.
Igaz a 14. havi nyugdíjról még nem tudni konkrétumokat, hiszen kidolgozás alatt van, de várhatóan további 600 milliárd forint kiadást jelenthet. Ez tehát összesen 1200 milliárd forintnyi kiadás lenne. Összehasonlításképpen, a teljes nyugdíjkassza jövőre 7700 milliárdot tesz ki, egyelőre a 14. havi nyugdíjak költsége nélkül.
Ehhez jelentős többletet jelentene a 14. havi nyugdíj bevezetése, amelyet egyes tervek szerint heti bontásban vezetnének be, felmenő rendszerben. Ha így történne, vagyis jövőre egyheti összeggel megemelkedne a nyugdíjasok havi ellátmánya, az nagyjából 2 százalékos emelést jelentene, már az első évben.
Mindenki egyszerre 246 ezer forintot kaphat
Farkas András szerint egyelőre pontosat nem tudni a bevezetés hátteréről. Ami az összegszerűséget illeti személyenként előfordulhat, hogy a 13. havihoz hasonlóan mindenki a saját nyugdíjának megfelelő összeget kapná. Amely annak ellenére, hogy örömteli pluszpénz az időseknek, az elosztás méltánytalan, hiszen lenne aki csupán 80 ezer forintot kapna, míg más 800 ezret, amely indokolatlan különbség.
Szerinte éppen ezért szerencsésebb lenne a lengyel módszert alkalmazni, akik a 14. havi nyugdíj bevezetésénél döntöttek úgy, hogy minden idősnek egy átlagnyugdíj összegének megfelelő összeget juttatnak. Vagyis jelen helyzetben mindenki 246 ezer forintot kapna, ha egy összegben kapnák meg végül mégis a juttatást.
De honnan lesz plusz forrás a 14. havi nyugdíjra?
Az alapkérdés persze itt is maradna, hogy honnan sikerül rá plusz forrást találni. Erre szerinte többféle válasz lehetséges, ilyen például az is, hogy amennyiben beindul a gazdaság, nő a GDP, az elkölthető források, az fedezetet nyújthat ehhez.
Emellett segítheti a kormányzatra ilyen téren nehezedő nyomást, hogy biztosan számíthat rá, hogy amilyen összeget kapnak.
Különösen a kisnyugdíjasok, az azonnal elmegy fogyasztásra, így ennek révén a nyugdíjra kiadott pénz harmada, akár fele azonnal visszaáramlik a költségvetésbe. Tulajdonképpen ez egy fogyasztás-élénkítő lépésnek is tekinthető – hangsúlyozza a szakértő.
