1996. február 3-án a Szovjetunió történelmi mérföldkövet ért el az űrkutatásban: a Luna–9 űrszonda sikeresen landolt a Hold felszínén. Ez volt az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz sima leszállást hajtott végre egy másik égitesten és onnan képeket továbbított a Földre. A küldetés jelentősége abban is áll, hogy ezek voltak az első felvételek, amelyeket egy idegen égitest felszínéről készítettek.
Mesterséges intelligencia segíthet megtalálni az első sikeres holdraszálló űreszközt
A Luna–9 egy gömb alakú szerkezet volt, amelyet kifejezetten a kemény holdfelszínhez való alkalmazkodásra terveztek. Felfújható ütközéscsillapító rendszerrel és fékező hajtóművekkel szerelték fel annak érdekében, hogy tompítsák a leszálláskor fellépő erőhatásokat. A landolás során a szonda többször visszapattant a felszínről, mielőtt stabil helyzetbe került volna. Az eszköz mintegy három napig működött, ez idő alatt több panorámaképet küldött vissza, mielőtt akkumulátora lemerült.
A szonda pontos holléte azóta sem ismert. Bár a leszállás feltételezett helyét korabeli adatok alapján kijelölték, a Luna–9 maradványait eddig nem sikerült egyértelműen azonosítani a holdfelszínen.
A kérdés megválaszolására a University College London kutatócsoportja új módszert alkalmaz. Egy gépi tanulási algoritmust fejlesztettek, amely a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter által készített nagy felbontású holdfelszíni felvételeket elemzi. A YOLO-ETA nevű rendszer első körben a szovjet források által megjelölt, mintegy 5×5 kilométeres területet vizsgálta át, majd az adatok alapján néhány lehetséges helyszínre szűkítette a keresést.
A kutatók szerint a pontos azonosításhoz további megfigyelésekre van szükség. A következő lehetőséget az indiai Csandrajáan–2 küldetés biztosíthatja, amely a tervek szerint 2026 márciusában indul a Holdhoz. Amennyiben a szonda átrepül a YOLO-ETA által kijelölt régiók felett, újabb nagy felbontású felvételek készülhetnek, amelyek segíthetnek végleg tisztázni a Luna–9 pontos nyughelyét.
A kutatás célja nem csupán egy történelmi űreszköz felkutatása, hanem az űrkutatás korai időszakának pontosabb dokumentálása is. A Luna–9 küldetése a mai napig fontos mérföldkőnek számít a bolygóközi kutatások történetében.
Forrás: Player.
