Az autópályán közlekedők többsége elsősorban a megengedett legnagyobb sebességre figyel, ugyanakkor a túl lassú haladás is jogi és közlekedésbiztonsági kérdéseket vethet fel. Bár az autópályákon nincs külön kitáblázott minimum sebesség, bizonyos feltételeknek így is meg kell felelni.
Nincs kitáblázott alsó határ, mégis súlyos következménye lehet a túl lassú tempónak
A hatályos KRESZ előírásai szerint autópályán csak olyan járművel szabad közlekedni, amely sík úton képes elérni legalább a 60 km/órás sebességet. Ez azonban nem kötelezően tartandó tempót jelent, hanem a pályára történő felhajtás feltétele. A ténylegesen megválasztott sebességet minden esetben a forgalmi és időjárási körülményekhez kell igazítani.
A szabályozás egyik kulcseleme, hogy a járművel nem szabad indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza. Ez nem egy konkrét sebességhatárhoz kötött előírás, hanem a közlekedési helyzet mérlegelésén alapul. Kedvezőtlen látási viszonyok, csúszós burkolat vagy torlódás esetén természetes, hogy a járművek a megengedett legnagyobb sebességnél lassabban haladnak. Jó időben és száraz útfelületen azonban a 60 km/órás tempó jelentős sebességkülönbséget eredményezhet a 80–90 km/órával közlekedő tehergépkocsikhoz, illetve a 110–130 km/órával haladó személyautókhoz képest. A nagy sebességkülönbség önmagában is növelheti a baleseti kockázatot.
Az indokolatlanul lassú haladás szabálysértésnek minősülhet. Ilyen esetben a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, amely több tízezer forint is lehet. Amennyiben az ügy feljelentéssel zárul és szabálysértési eljárás indul, a kiszabható pénzbírság akár 150 ezer forintot is elérheti, miközben a törvény általános felső határa 200 ezer forint. Súlyosabb esetben, ha a lassú haladás ténylegesen balesetveszélyes helyzetet idéz elő, akár közúti veszélyeztetés gyanúja is felmerülhet.
Nem automatikus a bírság, a helyzet dönt
Fontos ugyanakkor, hogy az indokolatlanul lassú haladás nem jár automatikus szankcióval, szemben például a gyorshajtással. A megítélés minden esetben az adott forgalmi szituációtól függ, és rendőri intézkedéshez kötött.
Külön kérdés a belső sáv használata. A KRESZ értelmében párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten alapvetően a külső sávban kell haladni. A belső sávot pedig elsősorban előzésre lehet igénybe venni. Ha valaki jó látási viszonyok mellett, alacsony sebességgel a belső sávban közlekedik, miközben a külső sáv szabad, nemcsak a lassú haladás miatt vonhatja magára a hatóság figyelmét, hanem a jobbra tartási kötelezettség megszegése miatt is.
Szakértők szerint a bizonytalan vezetők számára célszerű kisebb forgalmú időszakban gyakorolni az autópályás közlekedést és törekedni arra, hogy legalább a teherforgalom tempóját tartsák. Amennyiben műszaki okból nem lehetséges a forgalom ritmusához igazodni, a biztonság érdekében indokolt lehet a leállósáv használata.
Forrás: Hóvége.
