Aktuális Magyarország

Október 6.: ma az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezünk

fotó: csakhir.hu

Október 6. a magyar történelem egyik legmegrázóbb napja. 1849. október 6-án Aradon kivégezték az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A nap 2001 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap Magyarországon.

Tizenhárom honvédtiszt halt meg Aradon

Az aradi vértanúk a szabadságharc különböző rangú katonai vezetői voltak. 1849 őszén a szabadságharc bukását követően halálra ítélték őket, majd október 6-án végrehajtották az ítéleteket.

A tizenhárom vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Közülük négyet golyó által végeztek ki, kilencet pedig felakasztottak. A megtorlás célja az elrettentés is volt: a szabadságharc vezetőinek megbüntetésével a Habsburg hatalom példát akart statuálni.

Batthyány Lajos is ezen a napon halt meg

Október 6-a nemcsak az aradi tábornokok emléknapja. Ugyanezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős kormányának miniszterelnökét is.

Batthyányt az egykori pesti Újépület udvarán végezték ki. Halála és az aradi vértanúk kivégzése együtt vált az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egyik legfontosabb jelképévé.

A gyásznap hagyománya máig él

A vértanúkra való emlékezés a szabadságharc leverése után hosszú ideig csak korlátozottan történhetett. A kiegyezést követően azonban október 6-a egyre fontosabb emléknappá vált, 2001-ben pedig hivatalosan is nemzeti gyásznap lett.

A megemlékezéseken ma országszerte koszorúzásokkal, mécsesgyújtással és ünnepi műsorokkal tisztelegnek a szabadságharc mártírjai előtt.

Ma is félárbócon marad a nemzeti lobogó

Budapesten október 6-án katonai tiszteletadás mellett vonták fel, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A zászló a nemzeti gyásznapon egész nap félárbócon marad.

Aradon szintén megemlékezéseket tartottak: a magyar delegáció a Szabadság-szobornál, majd az egykori vesztőhelyen található emlékműnél helyezett el koszorúkat.

Egy nap, amely a szabadság áráról is szól

Október 6-a nem csupán egy történelmi esemény évfordulója. A nemzeti gyásznap évről évre arra emlékeztet, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevői közül sokan az életüket is feláldozták az általuk képviselt ügyért.

Az aradi vértanúk nevei ma már a magyar történelmi emlékezet szerves részei. Minden év október 6-án értük is gyúlnak a mécsesek, szólalnak meg a megemlékező beszédek, és hajtunk fejet azok előtt, akik 177 évvel ezelőtt a megtorlás áldozataivá váltak.