Nehéz tárgyalásokkal folytatódik az ENSZ idei klímakonferenciája a törökországi Antalyában. A COP31 résztvevői többek között arról próbálnak megállapodni, hogyan fogalmazzanak a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorításáról, valamint milyen pénzügyi segítséget kapjanak a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett országok.
Nem értenek egyet az országok az energia jövőjéről
A tárgyalások egyik legfontosabb vitapontja a szén, az olaj és a földgáz jövője. A megállapodás tervezetében kétféle megfogalmazás szerepel: az egyik a fosszilis energiahordozók használatától való fokozatos eltávolodást hangsúlyozza, a másik ennél határozottabban azok kivezetését szorgalmazza.
Egyelőre az sem biztos, hogy bármelyik megfogalmazás bekerül a végleges dokumentumba. A nagy olaj- és gáztermelő, illetve -fogyasztó országok ugyanis ellenállnak az új, kötelező célkitűzéseknek.
A fejlődő országok több támogatást sürgetnek
A másik komoly nézeteltérés a klímavédelmi finanszírozás körül alakult ki. A gazdagabb országok korábban vállalták, hogy 2035-re évente 300 milliárd dollárra növelik a fejlődő országoknak nyújtott klímatámogatást. A köz- és magánforrásokból származó teljes finanszírozás célja ugyanebben az időszakban évi 1300 milliárd dollár.
A leginkább veszélyeztetett szigetországok szerint azonban a pénzügyi segítség továbbra is lassan érkezik, miközben a klímaváltozás következményeinek kezelésére egyre nagyobb összegekre lenne szükségük.
Péntekre várják a megállapodást
A konferencia hivatalos határideje november 20., péntek. A résztvevőknek addig kellene közös álláspontra jutniuk, de a korábbi klímacsúcsok tapasztalatai alapján nem kizárt, hogy a tárgyalások a tervezettnél tovább tartanak.
A következő napok egyeztetései ezért meghatározóak lehetnek abban, hogy a világ országai milyen konkrét vállalásokat tesznek a klímaváltozás mérséklésére.

