CsakHír Rovatok Magyarország Gyászolnak a szőlősgazdák: égetik a fertőzött tőkéket Badacsonyban
Magyarország

Gyászolnak a szőlősgazdák: égetik a fertőzött tőkéket Badacsonyban

Elégették a Badacsonyban a fertőzött kéknyelű tőkéket

Badacsonyban az emblematikus kéknyelű fertőzött szőlőtőkéit égette el a gyászoló szőlősgazda egy baráti összejövetel keretében.

A megszokott ünnepi hangulat helyett most elcsendesedett a hegy a Badacsony szívében, a Málik Pince udvarán. Ott gyűltek össze borászok és barátok, hogy lezárják az idei kéknyelű szüretet. Azonban a tűzrakás mellett halomban álltak az aranyszínű sárgaság miatt kivágott, elpusztult tőkék. Rajtuk nemrég még életerős, hungarikumnak számító szőlő termett.

A kéknyelű a Balaton-felvidék egyik legértékesebb kincse

A tűz, amely ezeket a tőkéket felemésztette, nem csupán megsemmisítette a betegség nyomait, hanem megtisztulást és új kezdetet jelképezett. Málik Zoltán borász barátaival csendben figyelte, ahogy lángok közé kerülnek a tőkék. A Himnusz hangjai mellett a hegyoldalt megható, egyszerre gyászos és felemelő pillanat lengte be.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kéknyelű, ez a nemes, mégis sérülékeny fajta a Balaton-felvidék egyik legértékesebb kincse. És ha meg akarjuk őrizni, összefogásra, gyors cselekvésre és tudatos védekezésre van szükség. Mint a csakhir.hu megírta, rettegnek a magyar gazdák, mert már 15 borvidéken több ezer hektárnyi területen ölte meg a szőlőt a rejtélyes betegség.

Egy fürt szőlő lóg a tőkén
Rejtélyes betegség pusztítja a magyar szőlőt Fotó: Pixabay/Illusztráció

A kéknyelű egy ősi magyar fajta, amely feltehetően a római korig visszanyúlóan jelen volt a Balaton-felvidék vulkanikus lejtőin. Nevét a kéken derengő, hamvas szőlőnyeléről kapta. A 19. század végén még jelentős szerepet játszott a Balaton-felvidék borkultúrájában. Különösen a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és Gulács dűlőin – írta az agroinform.hu.

Reményt is gyújtott a badacsonyi tűz

A filoxéravész után azonban csaknem eltűnt, mivel termesztése nehézkes és érzékeny, ráadásul beporzó nélkül nem terem. A 20. század közepén szinte kihaltnak tekintették, de néhány badacsonyi borász – köztük a kutatóállomás szakemberei – megőrizték és újra szaporították.

Ma hungarikumként tartjuk számon, és kizárólag Magyarországon őshonos fajta, melynek fő termőhelye továbbra is a Badacsonyi borvidék. A badacsonyi tűz most reményt is gyújtott. Azt, hogy a magyar borkultúra több ezer éves hagyománya ismét képes lesz felülkerekedni a nehézségeken – írta a lap.

Exit mobile version