Átalakul a magyar sport állami támogatási rendszere, miután Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy a kormány megszünteti a sport tao (társasági adó) finanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatást ad.
A kormányfő kiemelte, hogy a magyar sport sikerei mögött sportolók, edzők, testnevelők és családok évtizedes munkája áll, nekik jár megbecsülés, a kormány olyan támogatási rendszerért dolgozik, amelyben követhető, hogy hova kerül a közpénz. Magyar Péter jelezte, hogy megtartják a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben, azonban a sport tao támogatása megszűnik, helyette 150 milliárd forint közvetlen állami támogatás lesz. Azt akarják, hogy minél több felnőtt és gyermek mozoghasson, éljen aktív életet. Célnak nevezte, hogy ne oligarchák döntsenek egyes klubok támogatásáról, az utánpótlásról.
A sportállamtitkárság a napokban tájékoztatja a sportszövetségeket a tao-rendszer megszüntetése utáni helyzetről.
Az Orbán-kormány a sport tao-támogatását 2010-ben hirdette meg, az európai uniós jóváhagyást követően a kifizetések 2011-ben indultak el. Azóta – a Forbes gazdasági lap kimutatása szerint – közel 16 év alatt mintegy 1700 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam a sport javára.
A sportot felügyelő belügyminiszter, Pósfai Gábor júliusban közölte, hogy a kormány megkezdte a tao-rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy egy átláthatóbb és igazságosabb rendszert hozzanak létre. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptember 7-én az MTI-vel közölte, hogy indokoltnak tartja a látvány-csapatsportok taon alapuló támogatásának felülvizsgálatát, az elemzés szerint ugyanis az nem a sportszakmai eredményességet helyezi a középpontba és visszaélésekre is lehetőséget ad. Az ÁSZ elismerte, hogy a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – tao-támogatása jelentősen hozzájárult az ágazat infrastrukturális és szakmai fejlődéséhez. A 2022-2025-ös években a tao-támogatás összege 367,5 milliárd forint volt, amely a sportcélú államháztartási kiadások mintegy 15-20 százalékát jelentette. Ebből 49,2 milliárd forint összegű beruházási célú támogatásban részesültek a látvány-csapatsportok szervezetei, legnagyobb arányban a labdarúgásban kaptak ingatlan célú beruházásra támogatást. Az ÁSZ közleménye alapján összességében a labdarúgás kapta a legmagasabb, a röplabda a legalacsonyabb tao-támogatási összegeket az elemzett időszakban. A támogatott szervezetek száma a 2011-es 7563-ról 2024-re 10 466-ra emelkedett. Az értékelés szerint a támogatási forma egyik erőssége a sportösztönző hatása, amely jellemzően a sportcélú beruházásokon keresztül, illetve egy-egy nemzetközi sportrendezvény turisztikai bevonzó hatása által valósulhat meg. Az ellenőrzés ugyanakkor rávilágított számos visszaélésre, szabálytalanságra is, több szervezet esetében is céltól eltérő, jogszabályellenes felhasználást tártak fel. Azokban az esetekben, ahol bűncselekmény gyanúja merült fel, az ÁSZ értesítette az illetékes hatóságokat. Az ÁSZ a támogatási forma gyengeségeként azonosította, hogy az igénybe vevő szervezetek többsége nagymértékben kitett ennek az állami forrásnak, főként erre alapozzák a működésüket, így rendszerszintű veszélyként fenntarthatósági kockázatok is felmerülnek. A támogatási forma nem teljesen tölti be ösztönző szerepét a további forrásbevonások vonatkozásában, így a támogatási rendszer esetleges átalakítása, illetve megszüntetése a tao-forrásból finanszírozott szervezetek folyamatos, fenntartható működésére jelentős kockázatot hordoz, akárcsak az, hogy támogatások felhasználása során is lehetőséget adhat a visszaélésekre.
A közlemény szerint a tao-támogatást nyújtó gazdasági társaságok és a támogatást felhasználó szervezetek érdekeltek lehetnek abban, hogy a felhasználó szervezetnél beruházó vagy szolgáltatást nyújtó partnerként megjelenjen a támogató gazdasági társaság. Ezen folyamatok pedig a piaci verseny korlátozásához, túlárazásokhoz és valós teljesítés nélküli számlázásokhoz vezethetnek. Az ÁSZ összegzése szerint elengedhetetlen volt a tao-támogatási mechanizmusok újragondolása, a szigorúbb tartalmi ellenőrzés, valamint a közbeszerzési mentesség felülvizsgálata.
Forrás: MTI
Káldor András
