Hirtelen megerőltetés esetén számolni kell azzal, hogy a mozgástól elszokott szervezet egyes pontjai támadásnak fogják fel az egyébként jó szándékú gyakorlatsorokat.

Azoknak az embereknek, akik csupán egyféle mozgásformához – például a televízió távirányítójának felemeléséhez – szoktak hozzá, kellően elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan kezdenek el edzeni. Egy, az Egyesült Állomokban végzett tanulmány szerint az inaktív, mozgásszegény életmódot folytató emberek esetében, a hirtelen elkezdett testi megerőltetés harmincszorosára emeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Emellett sokkal nagyobb a sportsérülések veszélye, például ízületi szalag szakadása, izomszakadások, rándulások. Azoknak, akik nem csupán inaktívak, hanem emellett egyéb rizikófaktorok is fennállnak – elhízottak, dohányoznak, magas a vérzsír, és koleszterinszintjük – még inkább elővigyázatosnak kell lenniük. Nemcsak a sport lehet veszélyes, hanem bizonyos, nagyobb fizikai terheléssel járó hétköznapi tevékenységek is.

A sport egyrészről hasznos, mert a rendszeres testmozgás javítja az állóképességet, a szív- és érrendszeri státust, csökkenti az elhízás, a cukorbetegség és számos anyagcsere-betegség kialakulásának rizikóját. Másrészről veszélyes lehet, mert a hirtelen elkezdett testedzés hatalmas terhelést jelent a szívre, az ízületekre és az izmokra.

A rendszeres testmozgás ezek ellenére mindenkinek javasolt, kifejezetten pedig azoknak, akik esetében a felsorolt rizikófaktorok fennállnak. Nem árt tudni egyet, s mást a hirtelen elkezdett, intenzív testmozgás hatásairól. Nem mindig a legtöbb a legjobb. Mint az élet sok más területén, itt is érvényes a mértékletesség, a fokozatosság elve: a andrrövid idő alatt véghezvitt „könyörtelen” izommunka sokszor inkább ártalmas, mint hasznos.

Fokozottan elővigyázatosan kell elkezdeni bármilyen sporttevékenységet. Javasolt akár a kezelőorvos véleményét kikérni, mielőtt bárki edzeni kezdene. A nem megerőltető tempójú gyaloglás, alkalmasabb lehet a kezdeti hónapokban. A pulzusszámot jelentősen emelő gyakorlatok – például a futás, az úszás, és az aerobic – nem javasoltak addig, míg a szervezet nem szokott hozzá a rendszeres sporthoz. Bizonyos szív, és tüdőbetegségek esetében, ez a mozgásforma ellenjavallt. Több ezer résztvevő bevonásával elvégzett tanulmányok alapján az ideális testsúly eléréséhez is sokkal alkalmasabb a napi rendszerességgel végzett, kevésbé megerőltető mozgás – egy közepes tempójú séta -, mint heti két-három alkalommal végzett edzőtermi edzés. A hangsúly sosem az erőkifejtésen, hanem a napi rendszerességen van. 

Káldor András