A futurisztikus technológia sokak számára a kényelmet és az innovációt jelenti.
A Meta mesterséges intelligenciával működő okosszemüvegei is ezt ígérik: a felhasználók egyszerűen rögzíthetik a körülöttük lévő világot, majd kérdéseket tehetnek fel róla a Meta AI-nak. Egy friss oknyomozó riport azonban arra figyelmeztet, hogy a történetnek van egy jóval sötétebb oldala is.
A svéd Svenska Dagbladet napilap jelentése szerint a szemüvegekkel rögzített felvételek egy részét nemcsak algoritmusok, hanem emberek is megtekinthetik – ráadásul az Európai Unión kívül. A beszámoló szerint Kenyában dolgozó adatfeldolgozók, úgynevezett AI-annotátorok elemzik a felvételeket, hogy segítsék a Meta mesterséges intelligenciájának tanulását.
A munkát végzők a lapnak azt állították: a rendszerbe kerülő felvételek között egészen intim jelenetek is szerepelnek. Láttak embereket meztelenül, WC-használat közben, sőt szexuális helyzetekben is. De nemcsak magánéleti pillanatok kerülhetnek ide – előfordulhatnak érzékeny információk, például fizetési adatok vagy más személyes részletek is.
Az Engadget technológiai portál szerint a Meta AI-szemüvegek – például a Ray‑Ban Meta Smart Glasses – lehetővé teszik, hogy a felhasználó felvételeket készítsen, majd az AI-t kérdezze arról, mit lát. Ahhoz azonban, hogy ezek a funkciók működjenek, a felhasználóknak el kell fogadniuk a szolgáltatás feltételeit. Ezekben szerepel, hogy a gyűjtött adatokat emberek is ellenőrizhetik.
Ennek oka az AI fejlesztésének egyik alaplépése: a mesterséges intelligencia gyakran emberi megjegyzések segítségével tanulja meg értelmezni a képeket és videókat. Az úgynevezett annotáció során emberek címkézik és magyarázzák a vizuális tartalmakat, hogy a rendszer pontosabb válaszokat adhasson.
A probléma ott kezdődik, hogy ez a munka sokszor olyan országokba kerül kiszervezésre, mint Kenya, ahol alulfizetett moderátorok dolgoznak rajta. Közben az európai adatvédelmi szabályozás, például a General Data Protection Regulation (GDPR), szigorú átláthatóságot követel meg a személyes adatok kezelésében.
A svéd újságírók szerint ráadásul a Meta adatvédelmi szabályzatát sem volt könnyű átlátni: több akadályt kellett leküzdeniük, mire részletesen megismerhették a viselhető eszközökre vonatkozó irányelveket. Ezek kimondják, hogy a rendszer érzékeny adatokat is feldolgozhat, és azokat automatizált rendszerek mellett emberek is ellenőrizhetik.
A felelősség egy része így végül a felhasználókra hárul: a feltételek szerint nekik kell ügyelniük arra, hogy ne osszanak meg érzékeny információkat a szemüveg használata közben.
A kérdés azonban adott: egy olyan eszköznél, amely folyamatosan a szemünk előtt van – vajon mennyire reális ez az elvárás?
