8°C
hirdetés
Egy csaknem kilenc évtizeddel ezelőtt begyűjtött ausztráliai ezerlábú példányról most derült ki, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen fajhoz tartozik. A felfedezés nemcsak azért érdekes, mert az állatot ilyen hosszú ideig nem tudták pontosan besorolni, hanem azért is, mert olyan száraz területen él, ahol a közeli rokonaihoz hasonló fajok általában nem fordulnak elő. A különleges
Rendkívüli régészeti felfedezés segíthet jobban megérteni Észak-Afrika ősi társadalmainak fejlettségét. Marokkó északnyugati részén egy olyan védelmi rendszert tártak fel a kutatók, amelynek egyes részei 3500–4000 évvel ezelőtt készülhettek. A lelet a Nílus völgyén kívüli Észak-Afrika eddig ismert legrégebbi ilyen jellegű védműve lehet. A marokkói Oued Beht régészeti lelőhely már az 1930-as évek óta ismert a
A hidegebb hónapokban a szobanövények gondozása is több odafigyelést igényel. A rövidebb nappalok és a kevesebb természetes fény miatt sok növény növekedése lelassul, így a vízigényük is csökken. A megszokott öntözési rutin ilyenkor akár árthat is nekik. Egy egyszerű módszer, a 3–5–7 szabály segíthet elkerülni a túlöntözést és az abból kialakuló gyökérrothadást. Miért veszélyes a
Egy mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt madár maradványai kerültek elő Kínában. Az állat külseje több szempontból is a dinoszauruszokra emlékeztetett: éles fogai voltak, szárnyain pedig karmokat viselt. A lelet újabb részletekkel gazdagíthatja a madarak evolúciójáról alkotott képet. A fosszília egy olyan korai madárfajhoz tartozik, amely a késő jura időszakban élt. Ebben az időben a
Akár félméteresre is megnő, és egyetlen példánya több mint két kilogrammot nyomhat annak a különleges gombafajnak, amelyet Kína erdeiben azonosítottak a kutatók. A Dianjunus rex névre keresztelt élőlény nemcsak a méretével rendkívüli: genetikai vizsgálatok szerint az evolúciós vonala mintegy 65 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg, nem sokkal a nem madár dinoszauruszok kihalása után. Nem hétköznapi
Egy különleges, nagyjából 4500 éves hajóroncs nyomaira bukkanhattak a régészek Törökország partjainál. Bár a fa hajótestből nem maradt fenn ép szerkezet, a tengerfenéken talált kerámiák fontos nyomokat őrizhetnek. A leletek alapján a kutatók azt vizsgálják, vajon valóban a világ egyik legrégebbi ismert hajóroncsáról lehet-e szó. A kerámiák árulhatják el a hajó korát A víz alatti
A Balaton vízszintjének változása nemcsak a strandolási lehetőségekre és a tó látványára van hatással, hanem a víz alatti élővilágra is. Egy friss kutatás szerint a tóban megtelepedett két inváziós kagylófaj eltérően reagál a vízszint ingadozására, ami hosszabb távon az ökológiai egyensúlyt is befolyásolhatja. Nemcsak a vízpart változik A Balaton vízállása természetes módon is ingadozik, az
Rendkívüli régészeti felfedezés történt Szombathely északi részén: egy kis edényben 208 kelta ezüstérmére bukkantak a szakemberek. A lelet különösen értékes, hiszen Magyarországon közel hat évtizede nem találtak hasonló jelentőségű érmeegyüttest. A feltárások során több korszak emlékei is előkerültek. Építkezés közben bukkantak a kincsre A különleges lelet Szombathely északi részén, Herény és Olad között került elő,
Kiemelkedő magyar siker született az indiai Kolkatában rendezett 33. rejtvényfejtő-világbajnokságon: Madarassy Pál az 50 év felettiek kategóriájában megszerezte az első helyet. A magyar csapat összesítésben a negyedik helyen végzett. A háromnapos nemzetközi versenyen 28 ország 164 résztvevője mérte össze tudását. A feladatok különféle logikai és kombinációs készségeket igényeltek, a rejtvények pedig nyelvtől és kultúrától függetlenül
Rossz hír a filmrajongóknak: hosszú időre bezár New York egyik legismertebb luxusszállodája, a Plaza Hotel, amely a Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban című film egyik emlékezetes helyszíneként vált világhírűvé. A tervek szerint a szálloda 2027 januárjától legalább négy évig nem fogadhat vendégeket. Átfogó felújítás vár a legendás épületre A Central Park közelében, az