A mesterséges intelligencia nemcsak a mindennapi technológiát alakíthatja át, hanem az orvostudományban is fontos szerepet kaphat. Két amerikai kutató olyan antibiotikumok felfedezésében ért el áttörést, amelyek a hagyományos gyógyszereknek ellenálló baktériumok ellen is hatásosak lehetnek. Munkájukat 2026-ban a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásáért járó Pritzker-díjjal ismerték el.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem, vagyis az MIT két professzora, Regina Barzilay és James Collins közösen dolgozott azon, hogy a mesterséges intelligencia segítségével új antibiotikum-jelölteket azonosítsanak.
Egyik legismertebb eredményük a halicin nevű vegyület felfedezése volt, amelyről 2020-ban publikáltak tanulmányt a Cell tudományos folyóiratban. A kutatók egy mélytanulási modellt alkalmaztak, amely mintegy 2500 molekulát vizsgált meg. A rendszer olyan vegyületet azonosított, amely a laboratóriumi tesztek során több gyógyszerrezisztens baktériummal szemben is hatásosnak bizonyult.
A kutatók szerint az eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja az ígéretes molekulák felkutatását. Egy olyan folyamat, amely hagyományos módszerekkel akár éveket is igénybe vehet, így lényegesen rövidebb idő alatt vezethet új kutatási eredményekhez.
A kutatócsoport 2023-ban egy másik vegyület, az abaucin azonosításában is szerepet játszott. Ez a szer egy különösen ellenálló baktérium, az Acinetobacter baumannii ellen mutatott ígéretes hatást.
Ez a kórokozó kórházi fertőzésekben is szerepet játszhat, és komoly problémát jelenthet, mivel számos hagyományos antibiotikummal szemben ellenállóvá vált.
Az abaucin egyik érdekessége, hogy szűkebb hatásspektrumú: elsősorban egy meghatározott baktériumfaj ellen fejti ki hatását. Ez a célzott működés előnyös lehet, mert kevésbé károsíthatja a szervezetben természetesen jelen lévő, hasznos baktériumokat is.
Az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik jelentős egészségügyi kihívása. A baktériumok egy része idővel ellenállóvá válik azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyek korábban hatékonyan pusztították el őket.
Ez különösen veszélyes lehet a kórházi kezelések során, illetve olyan betegeknél, akiknek az immunrendszere legyengült. A szakemberek ezért világszerte keresik az új hatóanyagokat és azokat a módszereket, amelyekkel gyorsabban lehet felfedezni a jövő antibiotikumait.
A mesterséges intelligencia ebben jelenthet komoly segítséget: képes hatalmas mennyiségű molekuláris adatot elemezni, és olyan összefüggéseket is felismerhet, amelyek hagyományos kutatási módszerekkel nehezebben lennének azonosíthatók.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem helyettesíti a gyógyszerfejlesztés teljes folyamatát. Az algoritmusok által ígéretesnek talált vegyületeket laboratóriumi vizsgálatoknak, majd további biztonságossági és hatásossági teszteknek kell alávetni.
A most elismert kutatási eredmények mégis fontos mérföldkövet jelentenek. A mesterséges intelligencia ugyanis nem csupán a már meglévő tudományos ismeretek feldolgozásában segíthet, hanem új gyógyszerjelöltek megtervezésében és felfedezésében is.
A két MIT-professzor munkája azt mutatja, hogy a technológia a jövőben az antibiotikum-fejlesztés egyik meghatározó eszközévé válhat, ami különösen fontos lehet a gyógyszerrezisztens fertőzések elleni küzdelemben.
