Tudomány

Új enzimrendszert fedezett fel a mesterséges intelligencia – a CRISPR-hez is köze lehet

fotó: illusztráció / pexels.com

Újabb érdekes eredményt hozott a mesterséges intelligencia és a biológiai kutatások együttműködése. Az Anthropic kutatócsoportja olyan, eddig nem jellemzett enzimrendszert azonosított, amely bizonyos tulajdonságaiban a CRISPR-technológiához hasonlít. A felfedezés új kutatási irányokat nyithat a DNS működésének megértésében, a rendszer tényleges feladata azonban egyelőre nem ismert.

Hatalmas genetikai adatbázisban keresett mintázatokat az AI

A kutatók a Claude nevű mesterségesintelligencia-rendszert használták arra, hogy nagyméretű DNS-adatbázisokban keressenek érdekes, korábban fel nem ismert összefüggéseket. A beszámoló szerint a rendszer több száz, egymással együttműködő digitális ügynök segítségével vizsgálta át az adatokat, majd egy szokatlan ismétlődő mintázatra figyelt fel.

A mintázat egy különleges reverz transzkriptáz nevű enzimhez kapcsolódott. A további elemzések és laboratóriumi vizsgálatok alapján a kutatók egy új, ART-nek nevezett enzimrendszert írtak le. Ezt baktériumokat fertőző vírusokban, úgynevezett bakteriofágokban találták meg.

A CRISPR-hez hasonló tulajdonságokat mutat

A CRISPR a modern biotechnológia egyik legismertebb eszközrendszere: segítségével a kutatók meghatározott helyeken módosíthatják a DNS-t. A most azonosított ART-rendszer bizonyos jellemzői emlékeztetnek azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek a DNS célzott kezelésében vesznek részt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új rendszer máris génszerkesztésre használható. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, milyen biológiai feladatot lát el a természetben. Ehhez további kísérletekre és részletes vizsgálatokra lesz szükség.

Új korszakot nyithat a tudományos felfedezésekben

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak már ismert információk összefoglalására lehet alkalmas. Nagy mennyiségű tudományos adat elemzésével olyan összefüggésekre is ráirányíthatja a figyelmet, amelyeket az emberi kutatók nehezebben vennének észre.

A felfedezés ugyanakkor azt is megmutatja, hogy az AI önmagában nem helyettesíti a laboratóriumi munkát. A számítógépes elemzés által felvetett lehetőségeket kísérletekkel kell ellenőrizni, és csak ezután lehet megállapítani, hogy egy új biológiai rendszer mire használható.

Az ART-rendszer további kutatása a jövőben új ismereteket hozhat a vírusok és a baktériumok közötti kölcsönhatásokról, valamint a DNS működéséről.