A globális kukoricapiacon visszaesés jöhet a következő évben, mivel több térségben is csökken a vetésterület és nőnek a termelést nehezítő kockázatok – derül ki mezőgazdasági előrejelzésekből.
A folyamat mögött több, egymást erősítő tényező áll: az időjárási szélsőségek, az aszályos időszakok gyakoribbá válása, valamint a termelési költségek emelkedése is arra ösztönzi a gazdákat, hogy más növények felé forduljanak.
Csökkenő vetésterületek több országban
Európában és más nagy termelő régiókban is megfigyelhető, hogy a kukorica egyre kevésbé számít biztonságos növénynek. Az aszályra érzékeny kultúra miatt több országban már az elmúlt években is csökkent a vetésterület, és ez a trend a 2026-os előrejelzések szerint folytatódhat.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a termelők egy része a kiszámíthatatlan hozamok miatt inkább alternatív növényeket választ, ami hosszabb távon a globális kínálat szűküléséhez vezethet.
Piaci és ellátási kockázatok is nőhetnek
A csökkenő termés nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem a teljes élelmiszer- és takarmányláncot is. A kukorica ugyanis kulcsfontosságú alapanyag az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban is, így a kínálat szűkülése árnövekedési nyomást is okozhat a világpiacon.
Ugyanakkor a globális gabonapiac továbbra is erős tartalékokkal rendelkezik, ami rövid távon mérsékelheti a hatásokat, de a trend iránya több elemző szerint így is figyelmeztető.
Összegzés
A kukorica világszintű termelése a következő évben visszaesés elé nézhet a csökkenő vetésterületek és a kedvezőtlen időjárási hatások miatt. A szakértők szerint ez középtávon a piac egyensúlyára és az árak alakulására is hatással lehet.
