1998. július 2-án Budapest belvárosában olyan robbantás rázta meg az országot, amely nemcsak az alvilág történetének egyik legvéresebb leszámolása volt, hanem az első olyan maffiamerénylet is Magyarországon, amelynek ártatlan civilek is áldozatul estek.
Az Aranykéz utcai pokolgépes támadásban négy ember vesztette életét, több mint húszan megsérültek.
Az alvilág egyik legfontosabb célpontja volt
A merénylet célpontja Boros Tamás, az alvilágban „Óriás Tamásként” ismert vállalkozó volt. Boros az 1990-es évek olajszőkítési ügyeinek egyik meghatározó alakjaként vált ismertté, később pedig a rendőrség egyik legfontosabb informátorává. Vallomásai nyomán több büntetőeljárás indult ismert bűnözők ellen, ezért számos ellenséget szerzett magának.
A robbantás előtt már hatszor próbálták megölni, ám minden korábbi merényletet túlélt.
Egy parkoló autó rejtette a bombát
- július 2-án, nem sokkal dél előtt Boros Tamás a megszokott útvonalán indult irodája felé az V. kerületi Aranykéz utcában. Amikor egy parkoló Polski Fiat mellé ért, a járműbe rejtett pokolgépet távirányítással működésbe hozták.
A mintegy négy kilogramm TNT erejének megfelelő robbanás óriási pusztítást végzett. Boros Tamás mellett három vétlen járókelő is meghalt, további több mint húsz ember pedig megsérült. A detonáció több környező épületben is jelentős károkat okozott.
Az első nyomok Szlovákiába vezettek
A nyomozók már a merénylet után röviddel Jozef Roháčot és szlovák társait gyanúsították meg a robbantás végrehajtásával. A csoport a nyomozás szerint Budapesten, egy szállodában készítette elő az akciót, a robbanószerkezetet is ott szerelték össze, mielőtt elhelyezték volna a merénylethez használt autóban.
A rendőrség fantomkép, térfigyelő kamerák felvételei és tanúvallomások alapján is Roháčékra jutott, ám elfogásuk hosszú éveken át nem volt lehetséges.
Évekig húzódó nyomozás
Az ügyet tovább bonyolították azok az értesülések, amelyek szerint a szlovák titkosszolgálat egyes emberei kapcsolatban állhattak a végrehajtókkal. Később azonban a nyomozás fókusza áthelyeződött, és a hatóságok arra jutottak, hogy a merénylet megrendelője az alvilág egyik legismertebb alakja, Portik Tamás lehetett.
Portikot 2012-ben fogták el, míg Jozef Roháčot csak évekkel később hallgatták ki az Aranykéz utcai robbantás ügyében.
Életfogytiglani ítélet
A csaknem két évtizeden át húzódó eljárás végén 2017-ben a bíróság jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Jozef Roháčot a merénylet végrehajtásáért. A robbantás megrendelőjeként elítélt Portik Tamás 13 év börtönbüntetést kapott.
A magyar bűnüldözés egyik legsötétebb ügye
Az Aranykéz utcai robbantás a mai napig a magyar kriminalisztika egyik legismertebb és legsúlyosabb bűncselekménye. A merénylet nemcsak az 1990-es évek alvilági leszámolásainak szimbólumává vált, hanem arra is emlékeztet, milyen súlyos következményei lehetnek a szervezett bűnözésnek, amikor a leszámolásoknak már vétlen emberek is áldozatul esnek.
