A világ tengerei még soha nem voltak ilyen melegek egy júliusban, mint idén – derül ki az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának adataiból. A hónap a globális felszíni levegőhőmérséklet alapján is a második legforróbb július lett a mérések kezdete óta.
Különösen aggasztó, hogy nem csupán a szárazföldeken tapasztaltak rendkívüli meleget. Az Atlanti-óceán egyes partvidékein, valamint a Földközi-tenger nyugati részén rekordmagas tengeri felszíni hőmérsékleteket mértek. Európa több térségét súlyos tengeri hőhullámok is érintették.
Rekordmeleg tengerek Európa körül
Globális szinten a sarkvidéki térségeket nem számítva a tengerek átlagos felszíni hőmérséklete júliusban minden korábbi júliusi értéket felülmúlt. A korábbi rekordot 2023-ban mérték.
A tengerek felmelegedése nem csupán meteorológiai érdekesség: a tartósan magas vízhőmérséklet komoly hatással lehet a tengeri élővilágra, az ökoszisztémákra és az időjárási folyamatokra is.
A szárazföldeken is rendkívüli volt a hőség
A július globálisan mindössze 0,01 Celsius-fokkal maradt el a 2024-es rekordmeleg július értékétől, így a hónap a második legforróbb lett a feljegyzések kezdete óta.
Nyugat-Európában ugyanakkor új rekord született: ott ez volt minden idők legmelegebb júliusa. Közép-Európában is sorra dőltek a hőmérsékleti rekordok, többek között Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon.
A szélsőségek egyre komolyabb következményekkel járnak
Samantha Burgess klímakutató szerint az idei nyár jól példázza, hogyan erősíthetik egymást a szélsőséges időjárási jelenségek. A hőség és az aszály Európa-szerte komoly problémákat okoz, miközben az erdőtüzek is hatalmas területeket érintenek.
A forróság a mezőgazdaságot sem kíméli: a korai becslések szerint már a júniusi hőhullám is milliárdos nagyságrendű terméskiesést okozhatott az európai gabonatermesztésben.
A rekordmeleg július így nem csupán egy újabb hőmérsékleti statisztika: egyre több területen érezteti hatását a tartósan forróbb és szélsőségesebb éghajlat.
