Nemcsak a Velencei-tó rendkívül alacsony vízszintje jelezte, hogy komoly vízhiánnyal kellett szembenéznie Fejér vármegyének. A nyári és kora őszi időszakban több vízfolyásnál, halastónál és mezőgazdasági területen is komoly problémákat okozott a tartós szárazság.
Rendkívüli intézkedésekre is szükség volt
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság beszámolója szerint a vízhiány olyan mértékűvé vált, hogy több helyen már a korábban engedélyezett vízigényeket sem lehetett teljes egészében biztosítani.
Fejér vármegye teljes területén rendkívüli vízhiány elleni védekezési készültség volt érvényben. A beszámolási időszakban nyolc vízhiánykezelő körzetben is készültség működött.
A vízfolyások és a halastavak is megszenvedték
A tartós szárazság nemcsak a természetes vízfolyásokat érintette. A mezőgazdasági vízellátásban és a halastavaknál is problémák jelentkeztek.
A Fehérvárcsurgói-tározóból rendkívüli vízeresztésre volt szükség, miközben az Adonyi Duna-mellékágba szivattyúkkal kellett vizet juttatni.
A szakemberek szerint a helyzet jól mutatja, hogy az aszály már jóval túlmutat azon, hogy egy tó vagy patak vízszintje alacsonyabb a megszokottnál.
Szeptember elején volt a legrosszabb a helyzet
A vízügyi beszámoló alapján szeptember 5. volt Fejér vármegye legaszályosabb napja. A szárazság hatásai ekkorra már több területen is közvetlenül érzékelhetővé váltak.
A Velencei-tó rekordalacsony vízállása mellett a vízfolyások, a mezőgazdaság és a halastavak helyzete is komoly kihívást jelentett.
A mostani adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a vízkészletek megőrzése és a vízhiány kezelése a következő időszakban is fontos kérdés maradhat Fejérben.
