A magyarok 58 százaléka valószínűnek tartja, hogy a fejlett mesterséges intelligencia a jövőben akár az emberiség kihalásához vagy más súlyos, tartós károkhoz is vezethet. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek többsége attól is tart, hogy a technológia rossz kezekbe kerülhet, és ezért sokan a fejlesztések leállítását támogatnák.
A megkérdezettek többsége aggódik az AI miatt
A 21 Kutatóközpont felmérése alapján a magyarok jelentős része komolyan veszi a mesterséges intelligencia hosszú távú kockázatait. A válaszadók 23 százaléka nagyon valószínűnek, további 35 százaléka pedig inkább valószínűnek tartja, hogy a fejlett AI egyszer az emberiség pusztulásához vagy más rendkívül súlyos következményekhez vezethet.
Mindössze 13 százalék zárta ki ezt a lehetőséget. A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok még nagyobb arányban tartanak attól, mi történhet, ha a technológia rossz kezekbe kerül: a válaszadók 79 százaléka valószínűnek tartja, hogy ilyen körülmények között az AI súlyos katasztrófákat okozhat.
Sokan a fejlesztések leállítását támogatnák
A felmérésben arról is kérdezték az embereket, hogy a lehetséges veszélyek fényében folytatni kellene-e a mesterséges intelligencia fejlesztését. A válaszadók 51 százaléka inkább leállítaná a további fejlesztéseket, mert úgy látja, hogy a kockázatok nagyobbak lehetnek az előnyöknél. Ezzel szemben 40 százalék a folytatás mellett foglalt állást.
A válaszok nemenként és korcsoportonként is különbségeket mutattak. A nők 57 százaléka támogatná a fejlesztések leállítását, míg a férfiaknál ez az arány 45 százalék volt. A fiatalabb válaszadók nyitottabbnak mutatkoztak a technológia további fejlesztésére: a 18–39 évesek 55 százaléka folytatná azt, miközben a 65 év felettiek körében mindössze 30 százalék támogatta ezt.
A szakemberek is figyelmeztetnek a kockázatokra
Az aggodalmak nem kizárólag a közvéleményben jelennek meg. Egyes, korábban nagy technológiai vállalatoknál dolgozó kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia képességei gyorsan fejlődnek, miközben a rendszerek működésének minden részlete nem átlátható még a fejlesztők számára sem.
Az egyik központi kérdés az úgynevezett összehangolási probléma: hogyan biztosítható, hogy egy egyre fejlettebb rendszer valóban az emberek szándékainak megfelelően működjön? Egy AI-rendszer ugyanis úgy is megpróbálhat teljesíteni egy feladatot, hogy közben olyan megoldást választ, amely nem felel meg a fejlesztők eredeti céljainak.
A kockázatok között szerepel az is, hogy a technológia segítséget nyújthat rosszindulatú szereplőknek, például kibertámadások vagy veszélyes biológiai kutatások során. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia az orvostudományban, a kutatásban és számos más területen jelentős előnyöket is kínálhat. A vita ezért nem pusztán arról szól, hogy hasznos vagy veszélyes-e az AI, hanem arról is, hogyan lehet a kockázatokat kezelni a fejlesztések során.
A magyarok többsége nem tartja puszta marketingnek a figyelmeztetéseket
A felmérés arra is kitért, hogyan értékelik az emberek az AI-veszélyekről szóló szakértői figyelmeztetéseket. A válaszadók 54 százaléka úgy gondolja, hogy a technológiai cégek egyes munkatársai valóban tartanak a lehetséges következményektől, és tapasztalataik alapján figyelmeztetnek a kockázatokra. Ezzel szemben 36 százalék szerint a figyelmeztetések mögött inkább marketing- vagy üzleti megfontolások állhatnak.
A kutatást Papp Gergő megrendelésére készítette a 21 Kutatóközpont. A telefonos adatfelvétel 2026. szeptember 28. és 30. között zajlott, ezer ember megkérdezésével. A közölt módszertan szerint a minta a teljes magyar lakosságra nézve reprezentatív, a hibahatár pedig körülbelül plusz-mínusz három százalékpont.
