A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint az idei El Niño nem csupán egy szokásos ciklikus időjárási jelenség lesz, hanem valósággal felboríthatja a megszokott klímát, és minden eddigi rekordot megdönthet.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) friss adatai alapján 83 százalék az esélye annak, hogy október és december között egy történelmi méretű El Niño alakuljon ki a Csendes-óceán térségében. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakemberei még drasztikusabb számokat említenek: becsléseik szerint az érintett egyenlítői területeken a tengerfelszín háromhavi átlaghőmérséklete akár 3,7 Celsius-fokkal is meghaladhatja a sokéves átlagot.
A krízishelyzet tetőzése az év utolsó hónamaira, leginkább decemberre várható, ám a hatások nem fognak egyhamar elülni. A WMO prognózisa szinte biztosra veszi, hogy a rendkívüli anomália legalább 2027 februárjáig kitart.
Mi okozza ezt a drasztikus folyamatot?
Az El Niño lényege, hogy a Csendes-óceán egyenlítői övezetében fújó passzátszelek meggyengülnek, aminek hatására a hatalmas tömegű, felmelegedett felszíni víz keleti irányba tolódik el. Ez a folyamat alapjaiban változtatja meg a globális légköri áramlásokat, és ezzel együtt átírja a bolygó csapadéktérképét is.
Ennek következményeit világszerte érezni lehet majd: miközben egyes térségeket pusztító áradások és rendkívüli esőzések sújthatnak, addig máshol hosszan tartó, súlyos aszályok nehezíthetik meg az életet. Ráadásul a jelenség az óceánok mélyén felhalmozódott hőt a légkörbe engedi, ami átmenetileg tovább lökhet rajta a globális átlaghőmérséklet növekedésén.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a példátlanul erősnek ígérkező ciklus még a korábbi, rekordmeleget hozó 2023–2024-es időszak hatásait is jócskán felülmúlhatja, így a következő hónapokban rendkívül szélsőséges időjárási kihívásokra kell felkészülni globális szinten.
