A világ technológiai fejlődése ellenére továbbra is hatalmas tömegek maradnak ki az internet nyújtotta lehetőségekből. Becslések szerint csaknem kétmilliárd ember nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, miközben a fejlett országokban már a mindennapi élet szinte elképzelhetetlen online szolgáltatások nélkül. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia gyors terjedése tovább növelheti a társadalmi különbségeket.
Az internet mára az oktatás, a munkavállalás, az ügyintézés és a kapcsolattartás egyik legfontosabb eszközévé vált. Aki azonban nem tud csatlakozni a világhálóhoz, vagy nem rendelkezik a megfelelő digitális ismeretekkel, számos lehetőségtől eshet el. A probléma különösen a szegényebb országokban, az alacsony jövedelmű közösségekben és a fejletlenebb infrastruktúrával rendelkező térségekben jelentős.
Nem elég, ha valakinek van internetkapcsolata
A digitális egyenlőtlenség nem kizárólag azt jelenti, hogy valaki hozzáfér-e az internethez. A szakemberek szerint legalább három különböző szempontot kell figyelembe venni.
Az első a hozzáférés kérdése: rendelkezésre áll-e megfelelő eszköz és megfizethető internetkapcsolat. A második a digitális készségek szintje, vagyis hogy az emberek mennyire tudják használni a különböző online szolgáltatásokat. A harmadik pedig az, hogy mindebből milyen tényleges előnyöket képesek szerezni.
Így az sem feltétlenül kerül előnyös helyzetbe, aki rendelkezik okostelefonnal és internet-előfizetéssel. A digitális ügyintézés, az online tanulás vagy éppen a munkakeresés olyan ismereteket igényelhet, amelyek nem mindenki számára adottak.
A mesterséges intelligencia tovább növelheti a különbségeket
Az új technológiák megjelenése újabb választóvonalat hozhat létre a társadalomban. A mesterséges intelligenciát használó szolgáltatások egyre több területen jelennek meg, az oktatástól kezdve a munkahelyeken át egészen az egészségügyi és pénzügyi alkalmazásokig.
Azok, akik megfelelő eszközökkel, internetkapcsolattal és digitális tudással rendelkeznek, jelentős előnyhöz juthatnak. Ezzel szemben azok, akik kimaradnak ezekből a fejlesztésekből, még nehezebben tarthatják a lépést a munkaerőpiaci és társadalmi változásokkal.
A digitális lemaradás tehát nem csupán kényelmi kérdés: hosszabb távon a jövedelmi különbségekre, az oktatási lehetőségekre és a társadalmi mobilitásra is hatással lehet.
Magyarországon is kimutathatók a digitális különbségek
A jelenség hazánkat sem kerüli el. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásai szerint a társadalmi helyzet az okostelefonok használatában is megmutatkozik. Az eltérések nem feltétlenül abban jelentkeznek, hogy ki mennyi időt tölt a képernyő előtt, hanem sokkal inkább abban, hogy milyen célokra és milyen szinten használja az eszközeit.
A magasabb társadalmi státuszú csoportok tagjai jellemzően többféle digitális eszközhöz férnek hozzá, míg az alacsonyabb jövedelműek számára gyakran az okostelefon jelenti az egyetlen internetes kapcsolódási lehetőséget.
A szakértők szerint ezért a digitális fejlődés önmagában nem garantálja a társadalmi különbségek csökkenését. Ehhez megfizethető internetre, megfelelő eszközökre és széles körben elérhető digitális oktatásra is szükség van.
A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a mesterséges intelligencia és az új technológiák valóban mindenki számára elérhetővé válnak-e, vagy tovább növelik a már meglévő társadalmi különbségeket.
