A fosszilis energiahordozókról való átállás kérdése ismét komoly vitákat okoz az ENSZ klímakonferenciáján. A törökországi COP31 tárgyalásain a részt vevő országoknak olyan megállapodást kellene kialakítaniuk, amely előrelépést jelenthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az olaj és a gáz jövője megosztja az országokat
A tárgyalások egyik legnehezebb kérdése, hogy milyen konkrét vállalásokat tegyenek az államok az olaj, a földgáz és a szén felhasználásának csökkentésére.
A fosszilis energiahordozókat termelő és fogyasztó országok egy része ellenáll a szigorúbb célkitűzéseknek. Oroszország és Szaúd-Arábia például nem támogatja az ilyen jellegű korlátozásokat, India pedig arra figyelmeztet, hogy az intézkedések ne szűkítsék az országok fejlődési és energiaellátási lehetőségeit.
A villamosítás lehet az egyik kiút
Törökország egy globális villamosítási tervet is támogat, amely a fosszilis energiával működő berendezések elektromos megoldásokra cserélését ösztönözné. A javaslat azonban azért is vitatott, mert önmagában nem garantálja, hogy az előállított villamos energia megújuló forrásból származik.
Az ENSZ klímaügyi vezetője, Simon Stiell arra kérte a tárgyalófeleket, hogy ne halogassák a legnehezebb kérdések megvitatását. Szerinte a kompromisszumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy érdemi megállapodás szülessen.
A következő napok döntőek lehetnek
A konferencia következő szakaszában várhatóan egyre nagyobb nyomás nehezedik a részt vevő országokra, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. Az első megállapodástervezetek a hét elején kerülhetnek a tárgyalóasztalra.
A tét jelentős: az ENSZ értékelése szerint a jelenlegi globális kibocsátási pálya nem elegendő ahhoz, hogy a világ biztonsággal a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos felmelegedési korlát alatt maradjon.
