A legfrissebb európai statisztikák szerint Magyarország továbbra is az uniós rangsor végén szerepel a keresetek és a háztartások tényleges vásárlóerejének összehasonlításában. A bruttó bérek mellett az adózás utáni jövedelmek is jelentős lemaradást mutatnak.
Nemcsak az számít, hogy mennyi pénzt keresnek az emberek, hanem az is, hogy abból mennyi terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni. Az Eurostat legfrissebb összehasonlításai alapján Magyarország ezen a területen továbbra is komoly kihívásokkal küzd.
A 2025-ös adatok szerint az Európai Unióban az éves, teljes munkaidőre átszámított bruttó átlagkereset 41 500 euró volt. Magyarországon ugyanez körülbelül 20 138 eurót tett ki, ami az uniós átlag kevesebb mint fele.
A régiós országok közül is többen előttünk járnak
A magyar keresetek nemcsak a nyugat-európai országokhoz képest maradnak el, hanem a közép- és kelet-európai térségben is több ország megelőzi Magyarországot.
Horvátországban, Csehországban és Lengyelországban is magasabb volt az éves bruttó átlagkereset. Szlovénia pedig már Spanyolországot és Olaszországot is megelőzte ezen a mutatón.
A különbségek a háztartások rendelkezésre álló jövedelmében is megjelennek. Az Eurostat vásárlóerővel korrigált mediánjövedelmi adatai szerint Magyarország az uniós rangsor legalacsonyabb értékét produkálta 2025-ben.
Nem mindegy, mire elég a fizetés
A vásárlóerő azért fontos mutató, mert figyelembe veszi az országok közötti árszínvonal-különbségeket is. Így pontosabban megmutatja, hogy a háztartások ténylegesen milyen életszínvonalat tudnak finanszírozni a jövedelmükből.
A magyar háztartások helyzetét ugyanakkor nem kizárólag a fizetések határozzák meg: a lakhatási költségek, a megtakarítások, az ingatlantulajdon és a családi kiadások szintén jelentős szerepet játszanak.
A statisztikák mindenesetre azt jelzik, hogy a bérek emelkedése önmagában még nem jelenti az európai életszínvonalhoz való felzárkózást. Ehhez a magyar jövedelmek vásárlóerejének is tartósan növekednie kell.
