Egyre komolyabb kihívást jelent a Duna rendkívül alacsony vízállása a Paksi Atomerőmű számára.
A kormány szerint a helyzet kezelésére azonnali beavatkozásra van szükség, ezért egy többmilliárd forintos műszaki megoldással próbálják biztosítani az erőmű biztonságos működéséhez szükséges vízellátást.
Centimétereken múlhat az atomerőmű működése
A kormány tájékoztatása szerint a Duna vízszintje ismét csökken, és a következő napokban újabb kritikus értékeket érhet el. Paks esetében már néhány centiméteres változásnak is komoly jelentősége lehet, hiszen az erőmű hűtőrendszerének működéséhez megfelelő mennyiségű vízre van szükség.
Az előrejelzések szerint a vízállás vasárnap vagy hétfő környékén elérheti a mínusz 132 centiméteres szintet. Ennél az értéknél a jelenleg működő két turbinából egyet le kellene állítani. A középtávú előrejelzések pedig ennél is alacsonyabb, mínusz 136–137 centiméter körüli vízállást valószínűsítenek.
A kormány szerint a teljes paksi termelés kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos költségvetési veszteséget jelentene, miközben az ipari és vállalati károk tovább növelhetnék a veszteségeket.
Bárkákkal és fenékküszöbbel próbálják megoldani
A helyzet kezelésére a szakemberek egy ideiglenes, gyorsan kivitelezhető műszaki megoldást alkalmaznak. Ennek részeként bárkákat helyeznek el a folyón, miközben egy úgynevezett fenékküszöb kialakításával is megpróbálják biztosítani a megfelelő vízszintet az atomerőmű hidegvíz-csatornájának környezetében.
A tervek szerint a bárkák mintegy 45 fokos szögben helyezkednek majd el, a fenékküszöb pedig közvetlenül a hidegvíz-csatorna mellett épül meg.
A beavatkozás költsége meghaladja a 6 milliárd forintot. A kormány szerint azonban a jelenlegi helyzetben nem a költség az elsődleges szempont, hanem az ország energiaellátásának és az atomerőmű biztonságos működésének fenntartása.
Versenyt futnak az idővel
A szakemberek dolgát nehezíti, hogy a Duna vízállását csak rövid távra lehet megfelelő pontossággal előre jelezni. A kormány szerint nagyjából három-öt napra lehet érdemi biztonsággal tervezni, miközben az apadás gyorsan változtathatja a helyzetet.
A mostani beavatkozás ezért nem egyszerűen egy hosszabb távú beruházás része: a cél az, hogy még azelőtt biztosítsák az erőmű működésének feltételeit, hogy a vízszint elérné a kritikus tartományt.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Duna alacsony vízállása nem kizárólag Magyarországot érinti. Romániában a csernavodai atomerőmű működését is befolyásolta a folyó apadása, ami jól mutatja, hogy a rendkívül alacsony vízszint az egész régió energiaellátása szempontjából komoly kihívást jelent.
Hosszabb távon nem kerülhető meg a probléma
A mostani, sürgősségi megoldás elsősorban az aktuális helyzet kezelésére szolgál. A szélsőségesen alacsony vízállások azonban egyre gyakrabban állíthatják komoly próba elé a folyó vizét hűtésre használó erőműveket.
A paksi helyzet így nemcsak egy rendkívüli hidrológiai eseményről szól, hanem arról is, hogy hogyan lehet hosszú távon felkészülni az egyre szélsőségesebb vízjárásra úgy, hogy közben az ország energiaellátása is biztonságban maradjon.
Most mindenesetre a következő napok lesznek a döntőek: a Duna vízszintje tovább apadhat, miközben Pakson már dolgoznak azon, hogy a folyó alacsony vízállása ne kényszerítse leállásra az erőművet.
