Fontos döntést hozott az Európai Unió Tanácsa: lezárták a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljárást, így megnyílt az út a korábban befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás előtt. A döntés az egyetemi életben is jelentős változást hozhat, hiszen a magyar egyetemek előtt ismét megnyílhatnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok lehetőségei.
A 4,2 milliárd eurós összeg a jelenlegi árfolyamon meghaladja az 1500 milliárd forintot. A támogatás a 2021–2027-es uniós költségvetés kohéziós forrásaihoz kapcsolódik, amelyek célja többek között a tagállamok és régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése.
A pénzeket 2022-ben fagyasztották be, miután az Európai Unió aggályokat fogalmazott meg a magyar közbeszerzési rendszerrel, a korrupció elleni fellépéssel és az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban.
A korábban befagyasztott összeg eredetileg 6,3 milliárd euró volt, ám ennek egy része az évek során végleg elveszett. A mostani döntés a fennmaradó 4,2 milliárd eurót érinti.
Az Erasmus+ és a Horizont program is újra elérhetővé válhat
A döntés egyik legfontosabb következménye a magyar felsőoktatást érinti. A korlátozások miatt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek nem vehettek részt új uniós támogatási kötelezettségvállalásokban az Erasmus+ és a Horizont Európa programok keretében.
Az Erasmus+ a hallgatói és oktatói mobilitást, a külföldi tanulmányi lehetőségeket támogatja, míg a Horizont Európa az európai kutatási és innovációs együttműködések egyik legfontosabb finanszírozási programja.
A korlátozások megszüntetése így a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára is új lehetőségeket teremthet. A programokhoz való hozzáférés azonban nem jelent automatikus támogatást minden intézménynek vagy pályázónak: a konkrét projekteknek továbbra is meg kell felelniük az adott programok feltételeinek.
Az Európai Bizottság szerint a reformok tették lehetővé a döntést
Az Európai Bizottság szeptemberben javasolta a korlátozások feloldását, miután értékelése szerint Magyarország olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek orvosolták a korábban feltárt hiányosságokat.
A változtatások között szerepelt a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése, az összeférhetetlenségi kockázatok kezelése, a közbeszerzések átláthatóságának javítása és az uniós pénzek felhasználásának szigorúbb felügyelete.
Az Európai Unió Tanácsának október 13-i döntésével hivatalosan is lezárult a több mint négy éve tartó eljárás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a döntést, és úgy fogalmazott, új fejezet kezdődik Magyarország és Európa kapcsolatában.
Nem minden uniós forrás ügye rendeződött
Fontos különbség, hogy a kondicionalitási eljárás lezárása nem jelenti az összes, Magyarország számára elérhető uniós támogatás automatikus felszabadítását. Más forrásokhoz külön feltételek és eljárások kapcsolódnak, ezért a mostani döntés jelentős előrelépés, de nem az összes uniós pénzügyi vita lezárása.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a felszabaduló keretből milyen ütemben történik meg a kifizetés. A kohéziós támogatásokat nem feltétlenül egyetlen összegben utalják át: a kifizetések a megvalósított fejlesztésekhez és az elszámolásokhoz kapcsolódhatnak.
