A magyar élelmiszer-kiskereskedelmi piacot továbbra is a nemzetközi diszkontláncok uralják. Az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) szektor legfrissebb toplistája szerint a Lidl megőrizte vezető pozícióját, miközben a diszkontok összességében tovább növelték piaci részesedésüket.
A hagyományos hazai láncok és a nagy hipermarketek ezzel párhuzamosan egyre nehezebb versenyhelyzetben vannak.
Az elmúlt évek trendje nem változott: a vásárlók továbbra is az alacsony árakat, a saját márkás termékeket és a gyors bevásárlási lehetőségeket kínáló üzleteket részesítik előnyben. Ennek legnagyobb nyertese a Lidl, amely jelentős előnnyel vezeti a kereskedelmi láncok rangsorát, miközben az Aldi és a Penny is stabil szereplője maradt az élmezőnynek.
A piaci átrendeződés hátterében nemcsak a vásárlói szokások változása áll. Az infláció, az emelkedő működési költségek és a különféle kereskedelmi terhek miatt a forgalomnövekedés önmagában nem jelent automatikusan nagyobb nyereséget. Több láncnál a költségek gyorsabban emelkedtek, mint a bevételek, így a profitabilitás továbbra is komoly kihívást jelent.
A nagy nemzetközi élelmiszerláncok ugyanakkor egyre hangsúlyosabban építenek a magyar beszállítókra. A hat legnagyobb szereplő – köztük a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Spar, az Auchan és a Penny – élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka hazai forrásból származik, bizonyos termékkategóriákban pedig a magyar áruk aránya meghaladja a 90 százalékot is.
A szakértők szerint a következő években tovább folytatódhat a koncentráció a kiskereskedelemben. A diszkontmodellek várhatóan megőrzik előnyüket, miközben a láncok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a digitalizációra, a hűségprogramokra és a saját márkás kínálat bővítésére, hogy megtartsák a költségérzékeny vásárlókat.
Az FMCG-piac jelenlegi képe azt mutatja, hogy a magyar fogyasztók továbbra is elsősorban az ár-érték arány alapján döntenek, és ez a tendencia alapvetően alakítja át az ország kiskereskedelmi térképét.
