Az idei tavasz szokatlanul szárazra sikeredett Magyarországon, és a hazai tavak, folyók vízállása drámaian alacsony szinten van.
Különösen a harmadik legnagyobb természetes vízfelület, a Velencei-tó helyzete vált rendkívül aggasztóvá: szakemberek szerint ha a következő hetekben nem érkezik jelentős csapadék, akár a kiszáradás szélére is kerülhet őszre.
Kritikus alacsony vízszint
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a tó vízállása a Velencei-tónál mindössze kb. 70 centiméter, ami lényegesen alacsonyabb az ilyenkor megszokott szinttől. Ez már most olyan mértékű visszahúzódást jelent, hogy a meder nagy részén a korábban vízzel borított területek már száraznak tűnnek, és a partszakaszokban járva lényegesen kevesebb vizet látni, mint egy évvel korábban.
Meteorológiai és vízügyi szakemberek szerint ezt elsősorban a tartós csapadékhiány és az aszályos időjárás okozza, amely az elmúlt hónapokban uralta az országot, és amelyet a klímaváltozás is súlyosbít.
Miért aggódnak a szakértők?
A Velencei-tó sekély vizű természetes állóvíz: átlagos mélysége csupán körülbelül másfél méter, így különösen érzékeny a csapadék-párolgás egyensúlyának megbomlására. Átlagos évjáratban a tavaszi esőzések feltöltik a medret, a hőség és párolgás ellenére is megtartva a vizet — de idén ez a folyamat késik vagy elmarad.
A Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi kirendeltségének vezetője azt mondta: ha a következő másfél hónapban nem hullik jelentős mennyiségű csapadék, “őszre a Velencei-tó a kiszáradás szélére kerülhet”. Ez nem csupán a tó élővilágát veszélyezteti, hanem a környék turizmusát és az ökoszisztémát is.
Kiszáradás, turizmus és környezet
A Velencei-tó nem csak természetes látnivaló, hanem népszerű üdülőhely és rekreációs célpont is a környéken élők és a nyaralók számára. A vízszint drasztikus csökkenése azonban nemcsak a természetes élőhelyeket, hanem a strandokat, csónakázást és vízi sportokat is érinti.
A meder kiszáradása ráadásul ökológiai következményekkel is járhat: a víz elvonulásával a növényzet és a vízi élővilág stresszhelyzetbe kerülhet, miközben a parthoz közeli zónákban akár biológiai változások is bekövetkezhetnek.
Van még remény?
A szakemberek szerint hatékony megoldást jelentene a mesterséges vízpótlás, például a Dunából történő víz bevezetése a tóba – ez azonban rendkívül költséges és hosszú távú beavatkozást igényelne, becslések szerint akár 8-10 milliárd forintot is felemésztene.
A közeljövőben tehát elsősorban az időjárás alakulása számít: ha jelentősebb esőzések érkeznek, az még segíthet a vízszint növelésében és a tó megőrzésében.
Összegzés
A Velencei-tó történetében korábban is előfordult, hogy időszakosan visszahúzódott vagy kiszáradt a meder – történelmi adatok szerint századokkal ezelőtt is előfordult hasonló. Azonban a mostani helyzet azt mutatja, hogy a klímaváltozás és a tartós aszály hatásai hamarabb és erőteljesebben érhetik el ezt a fontos természetes vízfelületet, mint azt korábban gondoltuk.
