Egy korszak zárult le a globális szórakoztatóelektronikai piacon: a televíziózás történetének egyik meghatározó japán szereplője, a Panasonic is végleg feladja önálló jelenlétét a tévék szegmensében. A döntéssel gyakorlatilag az utolsó jelentős japán gyártó is elbúcsúzik attól az iparágtól, amelyben évtizedeken át úttörő szerepet töltött be. Az egykor meghatározó, innovációiról ismert vállalat most átadja a stafétát egy feltörekvő kínai szereplőnek, ezzel szimbolikusan is lezárva a japán dominancia korszakát a televíziópiacon.
A bejelentésre egy hétfői termékbemutató eseményen került sor, ahol kiderült: a jövőben a kínai Skyworth felel majd a Panasonic márkanév alatt futó televíziók gyártásáért, marketingjéért és értékesítéséért. A megállapodás értelmében a teljes üzletág irányítása átkerül a kínai vállalathoz, vagyis nem pusztán bérgyártásról van szó, hanem a tévés divízió teljes körű átvételéről. A legendás japán márka így lényegében kiszervezi és átengedi ezt a tevékenységet, amely egykor a cég egyik zászlóshajójának számított.
A Panasonic a lapostévék hajnalán kifejezetten erős pozíciót épített ki magának, elsősorban plazmatechnológiára épülő készülékeivel.
Ezek a modellek a korai LCD-megoldásokhoz képest látványosan jobb képminőséget kínáltak: mélyebb feketéket, természetesebb színeket és jobb kontrasztot. A vállalat hosszú éveken át a prémium kategóriában próbált érvényesülni, és sokáig úgy tűnt, hogy a plazmapanelek jelentik a jövőt.
Azonban az LCD-technológia fejlődése gyorsabbnak bizonyult a vártnál. A kezdeti hátrányt néhány éven belül ledolgozta, ráadásul az LCD-panelek gyártása gazdaságosabbá és skálázhatóbbá vált. A piaci trendek átalakulása végül arra kényszerítette a Panasonicot, hogy 2014-ben – hosszan tartó stagnálást követően – teljesen megszüntesse plazmatévés üzletágát. Ez komoly fordulópontot jelentett a cég életében.
A plazma kivezetése után a vállalat nem találta meg az új irányt. Bár továbbra is jelen maradt a piacon, lendülete megtört, és fokozatosan veszített jelentőségéből. 2016-ban kivonult az Egyesült Államok piacáról, ami akkor már egyértelmű jele volt annak, hogy a vállalat nem tud lépést tartani a dél-koreai és kínai gyártók egyre agresszívebb terjeszkedésével. 2021-ben a cég a saját tévékészülék-gyártását is leállította, noha az üzletág formálisan tovább működött.
fotó: pexels.com
Ezt követően még történt egy utolsó kísérlet a visszatérésre: 2024-ben a Panasonic OLED- és Mini LED-készülékekkel próbált ismét megjelenni az amerikai piacon. A modern technológiára épülő modellek szakmailag versenyképesek voltak, ám az eladási számok elmaradtak a várakozásoktól. A vállalat vezetése ekkorra már egyre nyíltabban beszélt arról, hogy alternatív forgatókönyveket vizsgálnak a tévés üzletág jövőjét illetően. 2025-ben az elnök, Kuszumi Juki is utalt arra, hogy szükség esetén készek megválni az üzletágtól.
A mostani megállapodás időzítése nem véletlen: alig egy hónappal korábban a Sony és a TCL is stratégiai együttműködést jelentett be. A felek közös vállalatot hoznak létre, amelyben a vezető szerepet a kínai fél tölti majd be. Az új struktúrába bekerül a Sony teljes televíziós gyártási kompetenciája is, ami jól mutatja, hogy a japán cégek egyre inkább partneri vagy alárendeltebb szerepbe kényszerülnek a gyorsan erősödő kínai gyártókkal szemben.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben látványosan átrajzolódott a globális tévépiac térképe. A dél-koreai és kínai vállalatok technológiai fejlesztésekben, gyártási kapacitásban és árversenyben egyaránt fölénybe kerültek. A korábban meghatározó japán márkák sorra hátráltak ki a piacról vagy adták át üzletágaikat. A Panasonic és a Sony előtt már feladta a küzdelmet a Pioneer, a Hitachi, a Toshiba és a Sharp is. Ezek a nevek ma már többnyire csupán márkaként élnek tovább, miközben a mögöttük álló gyártás és fejlesztés jellemzően más, főként kínai cégek kezében van.
A Panasonic döntése így nem csupán egy üzleti tranzakció, hanem egy korszak szimbolikus lezárása is.
A japán televíziógyártás, amely egykor technológiai etalonnak számított, mára átadta helyét az új iparági erőközpontoknak. A globális versenyben most már egyértelműen Ázsia más régiói diktálják a tempót, miközben a legendás japán márkák lassan végleg háttérbe húzódnak.
