Újabb részletek derültek ki a Magyar Államkincstárat ért kibertámadásról. Egy kiberbiztonsági vállalat elemzése szerint több dolgozói fiókot rendkívül könnyen kitalálható, illetve több helyen újrahasznosított jelszavakkal védtek.
A Yellow Cube részletes elemzése szerint a támadás egyik különösen súlyos tanulsága nem feltétlenül az volt, hogy milyen fejlett eszközöket használtak a támadók, hanem az, hogy mennyire gyenge jelszavakkal lehetett egyes fiókokhoz hozzáférni.
A vizsgálatban olyan jelszavak is előkerültek, mint az „111111”, az „abcd1234”, a „Start12345678”, a „Jelszó123”, a „Password-1” és a „Titok2017”. A legnagyobb csoportot a név és a születési dátum kombinációjából kialakított jelszavak jelentették: 468 vizsgált jelszóból 225 ilyen mintát követett.
Az „Államkincstár69” is a gyenge jelszavak között volt
A szakértői elemzés szerint több dolgozó kedvenc állatokat vagy mesefigurákat is választott jelszónak, de akadtak ennél is különösebb megoldások.
A listán szerepelt például az „Államkincstár69” is, amely egy állami intézmény esetében különösen rossz választásnak számít, hiszen a szervezet nevére épülő jelszó könnyen kikövetkeztethető lehet.
Öt és fél napig egy üres szobába érkeztek a riasztások
A Yellow Cube szerint a támadás egyik legsúlyosabb problémája nem feltétlenül a biztonsági kontrollok teljes hiánya volt, hanem az incidensre adott reakció.
A hacker ugyanis leállította a Symantec végpontvédelmi rendszerét, ezt követően pedig öt és fél napon keresztül egy üres szobába érkeztek a riasztások.
A jelentés szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy több száz terabájtnyi adatot loptak volna el. A nyilvánosságra hozott csomag körülbelül 70 megabájtos volt, és a támadók nem kértek váltságdíjat.
Az elemzés az elkövető kilétével kapcsolatban is új információkat közöl. A korábbi feltételezésekkel szemben a KELA Cyber Intelligence Center szerint a támadás mögött valószínűleg egy algériai lakos, Zakaria Mahdjoub állhat. A szakértők ezt több technikai nyommal, köztük korábban fertőzött eszközökből származó adatokkal és digitális bizonyítékokkal támasztják alá.
Az eset ismét megmutatja, hogy egy komoly informatikai rendszerben a leggyengébb felhasználói jelszó is komoly biztonsági kockázatot jelenthet.
