Napokon belül teljesen eltűnhet a szlovéniai Triglav gleccser utolsó jégmaradványa is. A szakemberek közel nyolc évtizede követik a magashegységi jégmező változásait, amely mára annyira összezsugorodott, hogy már nem tekinthető valódi, mozgó gleccsernek. A kutatók szerint a felmelegedés és a szokatlanul kevés téli hó együttesen vezetett a történelmi jelentőségű jégmező végéhez.
Egykor több tíz hektáron terült el a gleccser
A Triglav gleccsere a Júliai-Alpokban, Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa, a 2864 méteres Triglav északi oldalán található. A jégmező hosszú időn át a szlovén magashegység egyik jellegzetes természeti képződményének számított.
A 19. században kiterjedése még a 40 hektárt is elérhette, a jég vastagsága pedig egyes helyeken a 20 métert is meghaladta. Az évtizedek során azonban folyamatosan zsugorodott, és a 20. század végére már csak néhány hektárnyi területet borított.
Nyolcvan éve figyelik a jégmező változásait
A szlovén kutatók 1946 óta dokumentálják a Triglav gleccserének állapotát. Ez a hosszú megfigyelési időszak különösen értékessé teszi az adatokat, hiszen jól követhetővé vált, miként változott a jégmező a felmelegedő éghajlat hatására.
Miha Pavšek, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Anton Melik Földrajzi Intézetének kutatója szerint a megmaradt jégdarabok már hosszabb ideje nem mozognak, és a gleccserekre jellemző hasadékok sem alakultak ki rajtuk. A szakember úgy látja, hogy a legutolsó jégmaradványok is napokon belül eltűnhetnek.
A kevés hó és a nyári hőség is hozzájárult a pusztuláshoz
A jégmező visszahúzódásában a klímaváltozás mellett az idei tél időjárása is szerepet játszott. A 2025–2026-os téli időszakban az átlagosnál kevesebb hó hullott, a megmaradt hótakaró pedig a szokásosnál korábban elolvadt.
A hó természetes védőréteget jelent a jég számára: visszaveri a napsugárzás egy részét, és lassítja az olvadást. Amikor ez a réteg eltűnik, a napsütés és a magas hőmérséklet közvetlenül a jég felszínét éri.
A kutatók szerint a nyári olvadási időszakban mért rekordmagas hőmérsékletek miatt még a hegy árnyékos, védettebb része sem tudta megőrizni a jég utolsó maradványait.
A gleccserek eltűnése a vízellátást is érintheti
A Triglav jégmezőjének eltűnése nemcsak természeti és tudományos szempontból jelentős. A gleccserek olvadékvize számos hegyvidéki térség vízháztartásában fontos szerepet tölt be, különösen a szárazabb időszakokban.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a szomszédos Ausztria gleccsereinek visszahúzódása hosszabb távon a Dráva és a Mura vízgyűjtő területének vízellátását is befolyásolhatja. Ez az öntözésre támaszkodó mezőgazdasági területeken is éreztetheti a hatását.
A Triglav gleccserének eltűnése így egy nagyobb folyamat látványos jelképe: az alpesi jégmezők visszahúzódása nemcsak a hegyek arculatát változtatja meg, hanem a környező térségek természeti viszonyaira is hatással lehet.
