Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra kérte több európai NATO-tagállam képviselőit, hogy visszafogottabban nyilatkozzanak az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetésről. A Reuters értesülései szerint a figyelmeztetés elsősorban a balti országokat érintette, miközben a Trump-kormányzat ismét megpróbálja diplomáciai úton lezárni az ukrajnai háborút.
A Pentagon az elmúlt hetekben több kétoldalú egyeztetésen is jelezte európai szövetségeseinek, hogy Washington szerint egyes politikusi kijelentések tovább ronthatják a kontinens biztonsági helyzetét. Az amerikai üzenetet Litvánia, Lettország és Észtország képviselői is megkapták. Egyelőre nem tudni, hogy más NATO-tagállamok vezetőihez is eljutott-e hasonló kérés.
A Reuters négy, az egyeztetésekre rálátó forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai fél különösen azokat a nyilatkozatokat kifogásolta, amelyek szerint Oroszország egyre nehezebb helyzetbe kerül az ukrajnai háborúban, ezért kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb lépésekre szánhatja el magát.
A Pentagon szerint nem érdemes tovább élezni a helyzetet
Az amerikai álláspont közvetítésében Elbridge Colby, a Pentagon védelempolitikai vezetője is részt vett. Egy balti tisztviselővel folytatott beszélgetés során állítólag arra figyelmeztetett, hogy az európai országoknak nem kellene szükségtelenül provokálniuk Moszkvát.
Az egyeztetésen példaként olyan politikusi kijelentések kerültek szóba, amelyek Vlagyimir Putyint egy sarokba szorított patkányhoz hasonlították. Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember végén valóban hasonló megfogalmazást használt az orosz elnökkel kapcsolatban.
Egy másik találkozón az amerikai tisztviselők az észt delegációt is arra kérték, hogy megfontoltabban kommunikáljon az orosz fenyegetésről. Egy európai illetékes a Reutersnek úgy foglalta össze Washington üzenetét: az Egyesült Államok továbbra is támogatja szövetségeseit, de azt szeretné, ha azok kerülnék a feltűnést és a túlzottan éles nyilatkozatokat.
Nem mindenki ért egyet az amerikai megközelítéssel
A NATO-n belül régóta vita tárgya, hogyan kellene kommunikálni az Oroszország felől érkező biztonsági kockázatokról. Egyes nyugati tisztviselők szerint a fenyegetés folyamatos hangsúlyozása Moszkva érdekeit szolgálhatja, mivel félelmet kelthet az európai társadalmakban, és gyengítheti Ukrajna támogatását.
Mások viszont úgy gondolják, hogy az európai kormányoknak nyíltan kell beszélniük a veszélyekről. Szerintük csak így érthetik meg a választók, miért van szükség nagyobb védelmi kiadásokra és a biztonság megerősítésére.
A kérdés különösen aktuális annak fényében, hogy több európai hírszerző szolgálat az utóbbi időszakban az orosz hátterűnek tartott szabotázsakciók fokozódására figyelmeztetett. Moszkva ugyanakkor tagadja, hogy ilyen műveletek állnának a háttérben.
Washington újra tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket
Az amerikai figyelmeztetések időzítése nem véletlen: a Trump-adminisztráció ismét diplomáciai megoldást keres az immár ötödik éve tartó ukrajnai háború lezárására.
A tárgyalások előmozdítása érdekében Washington többek között az Oroszország elleni szankciók enyhítésének lehetőségét is felvetette, miközben Ukrajnát arra próbálja rávenni, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
Az európai országok között azonban nincs teljes egyetértés az amerikai elképzelésekről. Több vezető továbbra is azt szorgalmazza, hogy Moszkva gazdasági elszigetelése maradjon fenn, amíg nem történik érdemi előrelépés a háború lezárásában.
A Pentagon közben az Európában állomásozó amerikai katonai erők létszámát is felülvizsgálja. Washington egyre határozottabban képviseli azt az álláspontot, hogy az európai NATO-tagállamoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk saját védelmük biztosításában.
A Kreml szerint nem egyeztettek az európaiak bevonásáról
Mindeközben Moszkva cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint európai országok is részt vehetnének a novemberre tervezett orosz–amerikai–ukrán béketárgyalásokon.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken közölte, hogy ilyen kérdésről senkivel sem folytattak egyeztetést. A Financial Times korábban arról írt, hogy az Egyesült Államok Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot vonhatná be az európai érdekek képviseletébe.
Peszkov ugyanakkor hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin nyitott a párbeszédre mindazokkal, akik hozzájárulhatnak a konfliktus békés rendezéséhez. A novemberre tervezett háromoldalú egyeztetések sorsa azonban egyelőre bizonytalan.
