Az utóbbi időben ismét reflektorfénybe került a húsipari termékek összetételének kérdése, miután egy közösségi médiában megosztott bejegyzés a bolti csirkemellek víztartalmára hívta fel a figyelmet. A téma nem új keletű, ugyanakkor a fogyasztói tudatosság erősödésével egyre több vásárló vizsgálja meg alaposabban a csomagoláson feltüntetett adatokat.
Nem minden csirkemell az, aminek elsőre látszik
A bejegyzést közzétevő felhasználó saját tapasztalataira alapozva számolt be arról, hogy hat különböző árkategóriájú és márkájú, tálcás kiszerelésű csirkemellet vásárolt meg összehasonlítás céljából. A húsokat elkészítés előtt lemérte, majd a sütést követően ismét megvizsgálta a súlyukat és az állagukat. Tapasztalatai szerint több esetben jelentős mennyiségű folyadék távozott a húsból hőkezelés közben. Akadt olyan szelet, amelynek tömege a felére csökkent.
A jelenség hátterében az állhat, hogy egyes termékek esetében a gyártók vizet – esetenként sóoldatot vagy más adalékanyagot tartalmazó folyadékot – juttatnak a húsba. Ez az eljárás technológiai szempontból engedélyezett lehet, amennyiben azt a jogszabályoknak megfelelően feltüntetik a csomagoláson. A hozzáadott folyadék növelheti a termék súlyát és lédússágát, ugyanakkor befolyásolhatja a sütés során tapasztalható tömegveszteséget is.
A vizsgálatot végző vásárló ezt követően részletesen átnézte a csomagoláson szereplő összetevőket. Beszámolója szerint jelentős eltéréseket tapasztalt: míg egyes termékeken „100% csirkemell” megjelölés szerepelt, addig más csomagolásokon 92, 82, sőt egy esetben 62 százalékos csirketartalmat tüntettek fel. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó rész különféle hozzáadott összetevőkből, például vízből és sóból állhat.
Hústartalom és hozzáadott összetevők: nem mindegy a százalék
Szakértők szerint a fogyasztók számára kulcsfontosságú a címkék alapos elolvasása. Az élelmiszer-jelölési előírások alapján a gyártóknak fel kell tüntetniük a termék pontos összetételét, így a vásárlók informált döntést hozhatnak. A „100% csirkemell” felirat arra utal, hogy a termék nem tartalmaz hozzáadott vizet vagy más tömegnövelő anyagot, míg az alacsonyabb százalékos értékek esetében a hús mellett egyéb komponensek is jelen lehetnek.
A szakmai álláspont szerint a víz hozzáadása önmagában nem minősül szabálytalanságnak, amennyiben az megfelel a vonatkozó élelmiszer-biztonsági és jelölési előírásoknak. Ugyanakkor a fogyasztói oldalról felmerülhet az az igény, hogy az ár-érték arány tükrözze a tényleges hústartalmat.
A téma rávilágít arra, hogy az infláció és az élelmiszerárak emelkedése mellett egyre fontosabbá válik a tudatos vásárlás. A szakemberek azt javasolják, hogy a vásárlók szánjanak néhány másodpercet a csomagoláson szereplő információk átolvasására, különösen a hústartalom és az összetevők tekintetében. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók pontosabb képet kapjanak arról, milyen terméket választanak, és megalapozott döntést hozzanak a pénztárnál.
Forrás: Nap híre.
