Mintegy 7500 éves, agyagból készült szobrocskát tártak fel Sepsiszentgyörgy külterületén. A lelet az újkőkor időszakából származik és a Sepsi Duna Aréna villamoshálózatának fejlesztését megelőző régészeti feltárások során került elő.
Az újkőkori nőalak a térség ősi vallási világába engedhet bepillantást
A munkálatokat végző Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum közleménye szerint a szakemberek egy, Krisztus előtt 5800 és 5500 közé datálható település maradványait azonosították a területen. A mindössze hat centiméter magas agyagfigura ebből a régészeti rétegből került napvilágra.
A leírás alapján a szobrocska feltehetően egy női alakot ábrázol, széttárt karokkal. A kutatók szerint az alkotás a Starčevo–Körös kultúrához köthető, amely Délkelet-Európa egyik legkorábbi földművelő közösségeként ismert. A régészeti szakirodalom alapján ez a kultúra jelentős szerepet játszott a földművelési ismeretek elterjedésében a Balkán térségében és a Kárpát-medencében.
A tárgy pontos rendeltetése egyelőre nem ismert. A szakértők feltételezik, hogy a szobrocska rituális vagy vallási célokat szolgálhatott, esetleg amulettként funkcionálhatott. Dr. Puskás József régész az ásatásokkal kapcsolatban a Székelyhon hírportálnak úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy a lelet egy termékenységi szimbólum, amely a földanya-kultuszhoz kapcsolódhatott.
A feltárás a Sepsi Duna Aréna környezetében zajlott, és a beruházást megelőző kötelező régészeti vizsgálatok részeként valósult meg. A szakemberek szerint a most előkerült lelet hozzájárulhat a térség újkőkori történetének és kulturális kapcsolatrendszerének pontosabb megértéséhez.
Forrás: 24.hu.
