Hofi Géza 1936. július 2-án született Budapesten, Hoffmann Géza néven. Munkáscsaládból származott, fiatalon porcelángyárban és téglagyárban dolgozott, mielőtt végül a színészet és a humor világa felé fordult volna.
Sokáig nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, de nem adta fel és végül vidéki színházakban, majd kabarékban találta meg a saját hangját.
Az igazi áttörést az 1968-as szilveszteri táncdalfesztivál paródiája hozta meg, onnantól pedig az egész ország megismerte.
Hofi különleges helyet foglalt el a Kádár korszakban. Folyamatosan kifigurázta a rendszert, a politikát, a hétköznapi abszurditásokat és magát Kádár Jánost is, de mindezt olyan módon tette, hogy a hatalom végül eltűrte őt. Sokan emiatt a rendszer egyik “szelepeként” tekintettek rá, kimondhatott dolgokat, amiket más nem. Ebben szerepe volt annak is, hogy a Mikroszkóp Színpad igazgatója, Komlós János erős politikai kapcsolatokkal rendelkezett és védte Hofit.
Ugyanakkor Hofi soha nem számított pártembernek, inkább egy különutas figura volt, aki a kisember szemszögéből beszélt a világról.
A közönség azért szerette ennyire, mert egyszerre volt vicces, keserű, okos és nagyon emberi. Olyan dolgokat mondott ki, amiket az emberek otthon a konyhában suttogva beszéltek meg. A rendszerváltás után is népszerű maradt, mert a politikai humora ugyanúgy működött az új korszakban is.
Hofi Géza 2002. április 10-én halt meg Budapesten, 65 éves korában.
Álmában érte a halál, a hivatalos ok szívroham volt.
Halála az egész országot megrázta, mert addigra már nemcsak humoristának számított, hanem egyfajta nemzeti jelenségnek is.
Sokak számára a mai napig ő a magyar kabaré legnagyobb alakja.
