Egyre élesebb vita bontakozik ki Magyarországon a vízkészletek védelme és az energetikai célú palagáz-kitermelés között.
Környezetvédő szervezetek és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a súlyos aszályhelyzet és a csökkenő vízkészletek mellett a vízigényes bányászati tevékenységek hosszú távon tovább ronthatják a hazai ökológiai egyensúlyt. A jelenség különösen az Alföld és más vízhiánnyal küzdő térségek esetében aggasztó.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a palagáz-kitermelés nemcsak gazdasági és energetikai kérdés, hanem komoly környezeti kockázatokat is hordoz. A szervezet álláspontja alapján a technológia jelentős vízfelhasználással jár, ami egy olyan országban, ahol már most is kritikus a csapadékhiány és alacsony a talajvízszint, különösen problémás lehet.
Aszály, vízhiány és növekvő környezeti terhelés
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban több térségben is drasztikusan csökkent a talajnedvesség és a felszíni vizek szintje. A Dunán és kisebb tavakon is rekordközeli alacsony vízállásokat mértek, ami már a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra is hatással van.
Ebben a helyzetben a vízigényes ipari beruházások – köztük a nem-hagyományos szénhidrogén-kitermelés – további terhelést jelenthetnek a már amúgy is túlterhelt vízkészletekre. A környezetvédők szerint ezért elengedhetetlen lenne a vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése és az új kitermelési projektek felülvizsgálata.
Moratóriumot sürgetnek a szakmai szervezetek
A civil és környezetvédelmi szervezetek több esetben is azt kezdeményezték, hogy ideiglenes tilalom, úgynevezett moratórium lépjen életbe a palagáz-kitermelésre. Érvelésük szerint a jelenlegi klíma- és vízhelyzetben előbb a természetes vízkészletek megőrzésére kellene koncentrálni, és csak ezt követően lehetne újabb, nagy vízhasználattal járó beruházásokról dönteni.
A vita így egyre inkább túlmutat az energiaiparon: a vízbiztonság, az élelmezés és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdése is szorosan összekapcsolódik vele. A következő időszak döntései pedig hosszú távon határozhatják meg, milyen irányt vesz Magyarország környezeti és gazdasági fejlődése.
