A megváltozott geopolitikai és gazdasági környezet miatt ismét fellángolt a vita Norvégiában az Európai Unióhoz való csatlakozásról.
A kérdést ezúttal maga Espen Barth Eide vetette fel, aki szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben az országnak újra kell gondolnia viszonyát az Európai Unióhoz.
Kétszer is nemet mondtak az EU-ra
Norvégia történetében már két alkalommal is népszavazás döntött az uniós tagság ellen. Először 1972-ben az akkori Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozást utasították el a választók, majd 1994-ben az EU-tagságot is leszavazta a többség. A döntések hátterében elsősorban a halászati jogok, a mezőgazdaság védelme, valamint a nemzeti szuverenitás megőrzése állt.
Mi változott?
A külügyminiszter szerint az a viszonylag stabil és kiszámítható világ, amelyben a korábbi referendumokat tartották, mára gyökeresen megváltozott. Az orosz–ukrán háború, a növekvő biztonsági kockázatok, a kereskedelmi konfliktusok és a globális bizonytalanság miatt Norvégia egyre inkább szembesül azzal, hogy számos európai döntés hatással van rá, miközben azok alakításába nincs közvetlen beleszólása.
Különleges kapcsolat az EU-val
Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térség révén szorosan kapcsolódik az uniós piachoz. A norvég vállalatok hozzáférnek az egységes piachoz, az ország számos uniós szabályt alkalmaz, és jelentős összegekkel támogat különböző európai fejlesztési programokat. Ugyanakkor a halászat és a mezőgazdaság területén továbbra is önálló politikát folytathat.
Továbbra is megosztó kérdés
Az EU-tagság Norvégiában hagyományosan az egyik legmegosztóbb politikai téma. A külügyminiszter szerint a korábbi népszavazások idején a vita annyira éles volt, hogy családokat és közösségeket is megosztott. Bár egyre több politikus beszél a csatlakozás előnyeiről, a norvég társadalomban továbbra sem alakult ki egyértelmű többség az EU-tagság támogatására.
Egyelőre nincs napirenden a csatlakozás
A mostani nyilatkozat nem jelent hivatalos csatlakozási szándékot, inkább annak a jele, hogy az ország vezetésének egy része újraértékeli Norvégia helyét Európában.
A vita várhatóan tovább erősödik a következő években, különösen, ha a biztonságpolitikai és gazdasági kihívások tovább fokozódnak.
