20°C
hirdetés
Példátlan mentőakcióra készül a NASA és egy amerikai űripari vállalat: június 27-én indulhat az a küldetés, amelynek célja a Neil Gehrels Swift Obszervatórium megmentése. A több mint húsz éve működő űrteleszkóp jelenleg egyre gyorsabban veszít magasságából, és külső beavatkozás nélkül akár még idén megsemmisülhet a Föld légkörében. A Swiftet 2004-ben állították pályára, és azóta a
Soha nem látott verseny bontakozik ki az űriparban, miközben állami ügynökségek és magánvállalatok egyaránt egyre ambiciózusabb terveket jelentnek be. A Hold után már a Mars a cél A következő években több olyan misszió indulhat, amely új fejezetet nyithat az emberiség űrbéli jelenlétében. A kutatók szerint a fejlesztések nemcsak tudományos áttöréseket hozhatnak, hanem a mindennapi életben
Évtizedek óta foglalkoztatja az emberiséget az egyik legnagyobb rejtély: miért sétálunk ki a konyhába teljes magabiztossággal, majd a hűtő előtt állva fogalmunk sincs, miért indultunk el? Nemzetközi kutatók szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy az emberi agy egyszerűen túlterhelt. A szakértők úgy vélik, amikor valaki elindul a nappaliból a konyha felé, az agya útközben
Hivatalosan is kezdetét vette az El Niño jelenség, amely a világ számos térségében magasabb hőmérsékletekkel és szélsőségesebb időjárási eseményekkel járhat. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint a jelenség a Csendes-óceán trópusi térségében alakult ki, és várhatóan tovább erősödik a következő hónapokban. Minden idők egyik legerősebb El Niñója jöhet A meteorológiai előrejelzések szerint az
Nem mindennapi mérföldkőhöz érkezett a művészet és az űrtechnológia találkozása: a GEN-1P bemutató küldetés fedélzetén világűrt megjárt műalkotás sikeresen visszatért a Földre. Kevés műtárgy mondhatja el magáról, hogy nemcsak a történelem, hanem a világűr is nyomot hagyott rajta. Albert László alkotása immár nem csupán művészeti értéket képviselnek, hanem egy rendkívüli emberi és technológiai teljesítmény emlékét
Érdemes lesz a nyugati horizont felé tekinteni június 16-án és 17-én naplemente után, ugyanis ritkán látható együttállás díszíti majd az alkonyati égboltot. A Merkúr, a Vénusz és a Jupiter szinte egy vonal mentén sorakozik fel, a látványhoz pedig egy vékony holdsarló is csatlakozik. A három bolygó már önmagában is figyelemre méltó látványt nyújt majd az
Június 8-án világszerte az óceánokra irányul a figyelem. Az Óceánok Világnapjának célja, hogy emlékeztessen bennünket arra, milyen nélkülözhetetlen szerepet játszanak a Föld működésében, és milyen súlyos veszélyek fenyegetik ezt a hatalmas, mégis sérülékeny ökoszisztémát. A kezdeményezést az 1992-es riói ENSZ-konferencián indították útjára, később pedig hivatalos világnappá vált. Minden második lélegzetvételünk az óceánoknak köszönhető Sokan hajlamosak
A mikroműanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak a környezetünkben, és egyre több kutatás igazolja, hogy az emberi szervezetbe is nagy mennyiségben bekerülnek. A szakemberek szerint ezek az apró műanyagrészecskék nemcsak az élelmiszerekben és az ivóvízben találhatók meg, hanem már a vérben, a tüdőben, a méhlepényben és az agyszövetben is kimutatták őket. Szinte elkerülhetetlen a
Friss kutatások szerint a Föld forgástengelye apró, de mérhető mértékben elmozdulhatott az elmúlt évtizedekben, és ennek egyik lehetséges oka az emberi tevékenység, különösen a talajvíz nagy mennyiségű kitermelése. A szakértők úgy vélik, hogy amikor a felszín alatti vízkészleteket kiszivattyúzzák, majd azok végül az óceánokba kerülnek, az átrendezi a bolygó tömegeloszlását, ami hatással lehet a Föld
Hivatalosan is lezárult a NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) űrszondájának küldetése, miután a szakemberek több hónapos próbálkozás után sem tudták helyreállítani a kapcsolatot az eszközzel. A Mars körül keringő szonda több mint 11 éven át szolgálta a tudományt, jóval túlteljesítve eredetileg egyévesre tervezett küldetését. A MAVEN 2013-ban indult útnak, és 2014-ben állt Mars