Tudomány

A NASA üldözőbe veszi a napfogyatkozást – különleges küldetés indul

fotó: illusztráció / pexels.com

Szerdán Európa egyes részeiről teljes napfogyatkozás lesz látható, a NASA kutatói azonban nem elégednek meg a földi megfigyeléssel. Két pilóta egy különleges kutatórepülőgéppel emelkedik a magasba, hogy a lehető leghosszabb ideig tanulmányozhassa a ritka jelenséget.

A NASA két pilótája az izlandi Keflavík repülőteréről indul majd egy WB–57-es kutatórepülőgéppel. A gép előbb Grönland felé veszi az irányt, majd délre fordul, miközben mintegy 15 ezer méteres magasságban halad.

A Hold árnyéka több mint 3200 km/órával száguld

A különleges küldetés lényege, hogy a repülőgép pontosan akkor érje el a megfelelő pontot, amikor a Hold árnyéka utoléri. A földről a teljes napfogyatkozás nagyjából 2 perc 18 másodpercig lesz megfigyelhető, a repülőgépről azonban a kutatók a megfelelő sebességgel közel három percre hosszabbíthatják meg a teljes elsötétülés időtartamát.

A WB–57-es fedélzetén speciális kamerák dolgoznak majd, amelyek különböző hullámhosszokon készítenek nagy sebességű felvételeket a Napról.

A Nap egyik nagy rejtélyét is megfejthetik

A kutatók elsősorban a Nap koronáját és az úgynevezett nanoflare-eket, vagyis apró mágneses robbanásokat vizsgálják. Ezek segíthetnek választ adni arra a régóta ismert kérdésre, hogy miért sokkal forróbb a Nap külső légköre, mint maga a felszíne.

A repülőgépes megfigyelés azért különösen értékes, mert 15 kilométeres magasságban a kutatók a felhők és a légkör zavaró hatásának jelentős részét is elkerülhetik.

Nem új ötlet, hogy repülőről figyelik a napfogyatkozást

A módszernek komoly múltja van. Már 1923-ban is próbáltak repülőgépekről napfogyatkozást megfigyelni, 1973-ban pedig francia kutatók egy Concorde prototípus segítségével több mint egy órán át követhették a Hold árnyékát.

A mostani küldetés azonban nem csupán látványos tudományos kísérlet. A Nap működésének pontosabb megértése az űridőjárás előrejelzésében is fontos lehet, hiszen a napkitörések és a nagy energiájú részecskék a műholdakat, a kommunikációs rendszereket és akár a földi elektromos hálózatokat is veszélyeztethetik.