Németország az atomenergia kivezetése után egyre nagyobb szerepet szán a szélenergiának. Miközben az országban sorra jelennek meg az eddigieknél is hatalmasabb szárazföldi és tengeri szélerőművek, Magyarországon is új korszak kezdődhet: a kormányzati célok szerint a jelenlegi kapacitás többszörösére nőhet a hazai szélenergia-termelés.
Németországban már az energiaellátás egyik pillére a szél
Németország 2023-ban állította le az utolsó három atomerőművét, miközben hosszabb távon a fosszilis energiahordozók szerepét is szeretné visszaszorítani. Ennek egyik legfontosabb eszköze a megújuló energia, ezen belül is a szélenergia.
A német szélfarmok évente nagyjából 130–140 terawattóra villamos energiát termelnek. A napenergiával együtt a két forrás már a német villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát adja. A szárazföldi szélerőművek teljesítménye körülbelül 70 gigawatt, míg a tengeri parkoké 10–11 gigawatt körül alakul.
A fejlesztések ütemét jól mutatja, hogy csak az év első felében további mintegy 3,5 gigawattnyi szélenergia-kapacitás épült ki. Az iparág ráadásul jelentős foglalkoztató is: Németországban mintegy 130 ezer ember dolgozik a szélenergia körül.
Gigantikus erőmű épült az Északi-tengeren
Az egyik leglátványosabb új beruházás a He Dreiht nevű tengeri szélerőműpark. A létesítmény 64 turbinából áll, összteljesítménye pedig 960 megawatt. A park Helgolandtól mintegy 110 kilométerre nyugatra található.
A beruházás különlegessége, hogy az EnBW projektje az első olyan nagy német offshore szélerőművek egyike, amely állami támogatás nélkül épült meg. A termelt villamos energiára hosszú távú megállapodásokat kötöttek nagy energiafelhasználó vállalatokkal.
A 64 turbina teljes kapacitása elméletileg mintegy 1,1 millió háztartás éves villamosenergia-igényének megfelelő mennyiségű energiát képes biztosítani.
365 méteres szélturbina készülhet Németországban
A szárazföldön sem maradnak el a rekordméretű beruházások. Brandenburg déli részén egy olyan szélturbinát építenek, amely a rotorlapátokkal együtt 365 méter magas lehet.
Ez már olyan magasság, amely a berlini tévétoronytól is csak néhány méterrel marad el. A gigantikus méret egyik fő célja, hogy a turbina magasabban fekvő, erősebb és egyenletesebb légáramlatokat is kihasználhasson.
A projekt mintegy 25 millió eurós beruházást jelent, teljesítménye pedig 3,8 megawatt lehet. A számítások szerint körülbelül 7500 háztartás áramellátásához termelhet elegendő energiát.
A német modellnek azonban vannak problémái is
A látványos fejlődés ellenére a német szélenergia-ipar előtt komoly kihívások állnak. Az egyik legfontosabb a támogatási rendszer átalakítása.
A kormány szeretné fokozatosan csökkenteni a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó állami támogatásokat, és nagyobb szerepet adna a piaci alapú működésnek. Ez a beruházók számára nagyobb kockázatot jelenthet.
További gondot okoz, hogy időnként több villamos energiát termelnek a szélerőművek, mint amennyit a hálózat és a fogyasztók éppen fel tudnak venni. Ilyenkor egyes turbinákat le kell állítani. A korábbi rendszerben ezért az üzemeltetők kompenzációt kaptak, ennek csökkentése azonban a szakmai szervezetek szerint fékezheti az új beruházásokat.
Magyarországon is fordulhat a kocka
Magyarországon az elmúlt években gyakorlatilag nem épült új jelentős szélerőmű-kapacitás, most azonban változás körvonalazódik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szeptember 4-től megnyitotta az új szélerőművi kapacitások létesítésére és a meglévő erőművek bővítésére vonatkozó pályázatokat. A beruházók október 30-ig nyújthatják be kérelmeiket.
Az első körben több helyszínen, összesen 702 megavoltampernyi hálózati kapacitás válhat elérhetővé. A hosszabb távú tervek ennél jóval ambiciózusabbak: a következő években több gigawattnyi új szélerőművi kapacitás kiépítése is napirenden van.
A magyar fejlesztések egyik kulcskérdése azonban éppen az lesz, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes befogadni az új termelőket. A szakértői és iparági tervek ezért a hálózat fejlesztését is az új szélerőművek terjedésének egyik alapfeltételeként kezelik.
Németország és Magyarország más úton, de ugyanabba az irányba indulhat
A két ország helyzete természetesen nem azonos. Németország már több mint egy évtizede nagyszabású megújulóenergia-programot hajt végre, Magyarország pedig hosszú szünet után most kezdi újra megnyitni az utat a szélerőművek előtt.
A német példa ugyanakkor jól mutatja, milyen hatalmas léptékűvé vált a technológia. A több száz méter magas szárazföldi turbinák és a gigawattos tengeri szélerőműparkok már nem kísérleti berendezések, hanem az európai villamosenergia-rendszer egyre fontosabb elemei.
Magyarországon egyelőre az a nagy kérdés, hogy a most meghirdetett pályázatok után valóban megindul-e a beruházási hullám, és néhány éven belül mennyivel nőhet a hazai szélenergia szerepe.
