Kultúra Sztárok

Bodrogi Gyula ma töltötte be a 92. életévét

fotó: wikipedia

Bodrogi Gyula 1934. április 15-én született Budapesten. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a magyar színház- és filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja.

Karrierjét néptáncosként kezdte, majd 1958-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően a József Attila Színházhoz szerződött, melynek meghatározó alakjává vált.

A 1982-től a Vígszínháznál töltötte színészéveit, miközben a Vidám Színpadnak két évtizeden át volt művészeti igazgatója és rendezője, ahol a kabaré és vígjáték műfaját képviselte. Ekkor a színház aranykorát élte, mint a kabaréműfaj fellegvára. 2002-től napjainkig pedig a Nemzeti Színház társulatának tagja.

Drámai és komikus szerepekben egyaránt láthatjuk Bodrogit. Előadásmódját a természetesség jellemzi, minden stílusban kiválóan játszott, mindkét műfajban képes volt erős, emlékezetes alakításokat nyújtani.

Hangját generációk ismerik, hisz a szinkronszínészetben is maradandót alkotott.

A Csukás István meséje alapján készült bábfilmsorozatban Süsü, a sárkány címszereplőjeként egyszerűen összeolvadt a jószívű sárkány karakterével.

A Kérem a következőt! rajzfilmsorozatban Dr. Bubónak kölcsönözte hangját. A Micimackóban Nyusziként jelent meg, A nagy ho-ho-ho-horgászban pedig Főkukacként lógott a pecabot végén. Sokan nem tudják, de a Kukori és Kotkoda kultikus magyar animációs sorozatban az ő hangján szólalt meg a lusta Kukori is. A felsoroltakon kívül számos filmkaraktert szinkronizált a színészóriás az évtizedek alatt.

Bodrogi Gyula filmes pályáján számos emlékezetes produkcióban szerepelt. Még főiskolásként, 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben.

Az 1963-ban bemutatott, Keleti Márton által rendezett Hattyúdal című zenés filmvígjátékban alakította Tarnai Béla, a “Diák” szerepét, melyet közönségkedvenc Bodrogi-szerepeként tartanak számon.

Ebben a filmben énekli a magyar filmtörténet egyik legnépszerűbb slágerét, a „Villa Negra románca”-t, vagy ahogy ismerhetjük, a “Villa Negra nem apácazárda” című dalt.

További emlékezetes munkái a Tanulmány a nőkről ’67-ből, és az 1972-es Fuss, hogy utolérjenek! című vígjátékok. Későbbiekben a Koltai Róbert jegyezte Sose halunk meg, vagy a Csocsó, avagy éljen május 1-je! alkotásokban is egyedi figurát formált.

A Linda című televíziósorozat Veszprémi Bélája szerepében is felbukkan, ahol a karatézó rendőrlány szerethetően különc apukájaként ismerhetjük.

Munkásságát számos rangos díjjal, életműdíjjal és közönségdíjjal ismerték el. Kétszer is elnyerte a Jászai Mari-díjat, majd Érdemes és Kiváló művész lett. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2004 óta Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, 2007 óta pedig a Nemzet Színésze címet viseli. A Magyar Filmakadémia életműdíjjal jutalmazta, és a főváros Díszpolgári címet adományozott a Kossuth-díjas színészóriásnak.

2023-ban a Vajdahunyadvárban átvehette a Gróf Széchenyi Zsigmond emlékérmet, amelyet a magyar vadászati kultúra egyik legrangosabb elismeréseként aposztrofálnak- írja a Wikipédia.

Boldog születésnapot, Művész Úr!