A Tisza-kormány bejelentette, hogy megszünteti a vármegyei közigazgatási rendszert Magyarországon, ami alapvető átalakítást jelent az állam területi igazgatásában.
A miniszterelnök egy kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a korábbi struktúrát – amelyben a főispánok és a vármegyék intézményei működtek – lényegében felszámolják. A döntés szerint a jövőben nem politikai kinevezettek töltenék be ezeket a szerepeket, hanem új, közigazgatási vezetőket választanának ki transzparens módon, amíg a teljes rendszer átalakítása be nem fejeződik.
A terv része, hogy a jelenlegi kormányhivatalok és kormányablakok szerepét is újragondolják: egyes hatáskörök visszakerülnének szakmai szervekhez, a politikai befolyást pedig korlátoznák. Rövid távon tehát nem politikai kinevezettek vezetik a területi igazgatást, középtávon pedig az egész rendszer átalakítása várható.
Ez a változtatás radikális szakítást jelent a hagyományos magyar közigazgatási modellel, amely évszázadokon át – Szent István államszervező munkájától kezdve – része volt az ország működésének. Egyes korábbi vélemények szerint a reform helyzeti bizonytalanságot okozhat a területi közigazgatásban, mivel egyértelmű iránymutatás még nem áll rendelkezésre az új struktúra minden részletéről.
Összefoglalva: a kormány döntése értelmében Magyarországon a jövőben nem a hagyományos értelemben vett vármegyék és főispánok, hanem új típusú közigazgatási vezetők és szervezeti modell veszi át a területi igazgatási funkciókat.
