Csaknem 19 ezer alkalommal engedélyezték a magyar titkosszolgálatok által kezdeményezett titkos megfigyeléseket 2010 és 2026 áprilisa között – derül ki azokból az adatokból, amelyeket közérdekű adatigénylés nyomán hoztak nyilvánosságra.
A rendelkezésre álló információk szerint az Orbán-kormány idején hivatalban lévő igazságügyi miniszterek összesen 18 906 esetben adtak engedélyt titkos információgyűjtésre. A kérelmek elutasítása rendkívül ritka volt: a vizsgált időszakban mindössze 50 alkalommal mondtak nemet.
Ezek az engedélyek nem a klasszikus bűnügyi nyomozásokhoz kapcsolódnak. Amennyiben egy megfigyelés célja bűncselekmény felderítése, annak jóváhagyása a nyomozási bíró hatáskörébe tartozik. A most nyilvánosságra került adatok olyan eseteket érintenek, amikor a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági vagy alkotmányvédelmi feladatok ellátásához kértek engedélyt.
Az ilyen megfigyelések célpontjai lehetnek például külföldi hírszerzők, szélsőséges szervezetek vagy olyan személyek és csoportok, amelyeket a hatóságok a nemzetbiztonságra, illetve az ország gazdasági vagy társadalmi stabilitására veszélyesnek ítélnek.
A nyilvánosságra került adatok alapján a legtöbb engedélykérelmet az Alkotmányvédelmi Hivatal nyújtotta be, amely a vizsgált időszakban a titkos információgyűjtések legaktívabb kezdeményezője volt.
