Augusztus 2-tól új fejezet kezdődött a mesterséges intelligencia szabályozásában: életbe léptek az Európai Unió AI Act rendeletének legfontosabb előírásai, amelyek az általános célú mesterséges intelligencia-modellekre – köztük a legismertebb chatbotokra és generatív AI-rendszerekre – vonatkoznak. Az új szabályok célja, hogy biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék a mesterséges intelligencia használatát Európában.
Az AI Act a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozása, amely fokozatosan lép hatályba. A most életbe lépett rendelkezések már közvetlenül érintik azokat a vállalatokat, amelyek olyan AI-modelleket fejlesztenek, amelyek sokféle feladatra használhatók – a szövegírástól kezdve a képgeneráláson át egészen a programozásig.
Nagyobb átláthatóságot várnak el a fejlesztőktől
Az új szabályozás értelmében a fejlesztőknek részletesebben tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogyan működik az adott mesterséges intelligencia, milyen adatokkal tanították, valamint milyen korlátai és kockázatai vannak. Emellett nagyobb hangsúlyt kap a szerzői jogok tiszteletben tartása is, különösen a tanítóadatok felhasználásánál.
A legnagyobb és legfejlettebb AI-modelleket fejlesztő cégeknek ezen felül azt is igazolniuk kell, hogy felmérték és csökkentették a rendszereikből fakadó esetleges társadalmi kockázatokat.
A felhasználók is észrevehetik a változásokat
A hétköznapokban az egyik leglátványosabb változás az lehet, hogy egyre több internetes tartalomnál jelennek meg olyan figyelmeztetések vagy jelölések, amelyek arra utalnak, hogy azt mesterséges intelligencia készítette vagy módosította. Bár egységes címke bevezetését nem írja elő a jogszabály, az Európai Bizottság külön kampánnyal ösztönzi az AI által létrehozott tartalmak átlátható jelölését.
Lassabban érkezhetnek az újdonságok Európába
A technológiai vállalatok egy része ugyanakkor attól tart, hogy az új adminisztratív kötelezettségek lassíthatják az innovációt. Emiatt előfordulhat, hogy egyes új mesterséges intelligencia-szolgáltatások vagy funkciók hetekkel, sőt akár hónapokkal később válnak elérhetővé az Európai Unióban, mint a világ más részein.
Az Európai Bizottság szerint azonban a cél egyértelmű: olyan mesterséges intelligencia-rendszerek kerüljenek a felhasználók elé, amelyek nemcsak fejlettek, hanem biztonságosak, átláthatóak és jobban védik az emberek alapvető jogait.
