November 4-én elindul a Nyitott Akták elnevezésű online felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveinek egyes iratai. A kezdeményezés révén több tízezer egykori hálózati személy adatai válhatnak kereshetővé, ám a levéltár vezetője arra figyelmeztet: a dokumentumokat körültekintően kell értelmezni.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy diktatúra állambiztonsági szerveinek iratait nem szabad automatikusan, minden további vizsgálat nélkül kész tényként kezelni.
A november 4-én induló adatbázisban első körben három fontos irattípus válik hozzáférhetővé: a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok H-jelű adattára.
A 6-os kartonok a hálózati személyek nyilvántartására szolgáltak, és többek között személyazonosító adatokat, valamint a beszervezéssel kapcsolatos információkat tartalmaznak. A B-naplók az állambiztonsági hálózatba bevont személyek nyilvántartásához kapcsolódnak, a H-jelű adattár pedig szintén fontos adatokat őriz az egykori hálózati személyekről.
A beszervezési dossziék nyilvánosságra hozatala későbbi ütemben történik: ezek hozzáférhetővé tételét legkésőbb 2027. február 25-ig tervezik.
A levéltár főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy név szereplése önmagában még nem mutatja meg teljes egészében az adott személy történetét. A nyilvántartási adatokból nem feltétlenül derül ki, milyen körülmények között történt a beszervezés, mennyire működött együtt az érintett, vagy milyen jelentéseket adott.
Ezért különösen fontos lehet a dokumentumok történeti összefüggéseinek vizsgálata. A levéltár a tervek szerint tájékoztató anyagokkal és szakmai segítséggel is támogatja az érdeklődőket az iratok értelmezésében.
A nyilvánosságra kerülő dokumentumok sok családban indíthatnak el nehéz beszélgetéseket. Az egykori állambiztonsági hálózatban részt vevő személyek nevei között ugyanis olyanok is lehetnek, akiknek múltja a mai napig ismeretlen volt a rokonaik vagy ismerőseik előtt.
A november 4-én induló adatbázis célja, hogy a történelmi dokumentumok szélesebb körben megismerhetővé váljanak. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a múlt feltárásához nem elegendő egy név vagy egy nyilvántartási lap megtekintése, az iratokat a korabeli körülmények figyelembevételével kell értelmezni.
