Egy több évtizede vizsgált történelmi rejtélyre adhat új magyarázatot egy friss kutatás. A qumráni közösség különleges, 364 napos naptára sokáig fejtörést okozott a kutatóknak: vajon valóban ezt használták a mindennapokban, vagy csupán vallási és elméleti rendszerként szerepelt a Holt-tengeri tekercsekben?
A Tel-avivi Egyetem kutatója, Eshbal Ratzon professzor szerint elképzelhető, hogy mindkettő igaz volt – csak különböző időszakokban.
Miért volt különleges a 364 napos év?
A qumráni közösség naptára pontosan 364 napból állt. Ez matematikailag rendkívül rendezett rendszert eredményezett: egy év pontosan 52 teljes hétből állt, így az ünnepek minden évben ugyanarra a hétköznapra estek.
A rendszernek azonban volt egy komoly problémája. A csillagászati év ennél nagyjából 1,25 nappal hosszabb, ezért a különbség évről évre felhalmozódott. Néhány évtized alatt az ünnepek már jelentősen eltolódhattak volna az évszakokhoz képest.
Ez különösen kellemetlen lehetett egy olyan közösség számára, amelynek vallási ünnepei között több mezőgazdasági eseményhez és az évszakokhoz kapcsolódó időpont is szerepelt.
Nemcsak naptár, hanem vallási kérdés is volt
A kutatás szerint a naptár használata komoly vallási és közösségi jelentőséggel is bírt. A qumráni közösség nem fogadta el egyszerűen a jeruzsálemi vallási vezetés által alkalmazott rendszert, hanem úgy vélte, hogy az ünnepek időpontját már a teremtéskor meghatározták.
A Holt-tengeri tekercsek között csaknem húsz olyan írás is található, amely naptárakkal vagy csillagászattal foglalkozik. Ez arra utal, hogy az időszámítás kérdése kiemelt jelentőségű volt a közösség számára.
Miért hagyhatták el?
Ratzon új történelmi rekonstrukciója szerint a közösség kezdetben valóban használhatta a 364 napos naptárt. Később azonban a rendszer egyre nagyobb eltérést mutatott a természetes évszakokhoz képest, ezért a gyakorlati alkalmazása nehézzé válhatott.
A kutató szerint ebben politikai változások is szerepet játszhattak. A Hasmoneus uralkodó, Alexander Jannaeus idején javulhattak a közösség és az uralkodói vezetés közötti kapcsolatok, ami megkönnyíthette a korábbi naptárrendszer feladását.
Így a 364 napos naptár később inkább vallási eszménnyé és identitásuk részévé válhatott, miközben a mindennapi életben már egy gyakorlatiasabb rendszert alkalmaztak.
A friss tanulmány nem azt állítja, hogy a rejtély minden részlete véglegesen megoldódott, hanem egy új történelmi értelmezést kínál arra, hogyan lehetett egyszerre fontos a naptár a tekercsekben, miközben hosszú távon nem bizonyult működőképesnek.
