Továbbra is nagy figyelem övezi a Nyugat-Magyarországot érintő azbesztszennyezési ügyet.
Miközben a hatóságok és a természetvédők a felelősöket és a megoldást keresik, az MTA kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos különbséget tenni a természetben előforduló azbeszttartalmú kőzet és annak feldolgozása között.
A szerpentinit természetes kőzet
A szakemberek szerint az úgynevezett szerpentinit egy természetes eredetű kőzet, amely szerpentinásványokat tartalmaz. Önmagában a természetben nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot.
A probléma akkor kezdődik, amikor a kőzetet kitermelik, zúzzák vagy más módon megmunkálják, mert ilyenkor azbesztszálakat tartalmazó por kerülhet a levegőbe. Ennek belélegzése hosszú távon súlyos egészségkárosodást okozhat.
Ausztriából érkezett a zúzott kő
A vitatott zúzott kőzet Burgenlandból, Ausztria keleti tartományából származik, ahol szerpentinitet bányásznak. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ilyen kőzet természetes előfordulású, ezért nem arról van szó, hogy emberi tevékenység tette volna „azbesztessé”.
Kötelező vizsgálatokat sürgetnek
Az MTA kutatói szerint az eset tanulsága, hogy a jövőben minden hazai és külföldről származó kőzet esetében kötelező ásványtani és minőségvizsgálatot kellene végezni még a felhasználás előtt, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek.
Sok a félreértés az azbeszt körül
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a közbeszédben gyakran pontatlanul használják az olyan kifejezéseket, mint a „mérgező” vagy „fertőzött” kőzet. Az azbeszt ugyanis természetes ásvány, a valódi veszélyt pedig nem maga a kőzet, hanem a belőle felszabaduló, belélegezhető finom rostok jelentik.
Összegzés: az MTA szerint a Nyugat-Magyarországot érintő azbesztügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a természetes eredetű szerpentinit önmagában nem jelent veszélyt, a kockázatot a kőzet feldolgozása és az eközben keletkező azbesztpor okozza.
