Az elmúlt tíz év egyik legvitatottabb magyar médiapiaci története bontakozik ki mostanában, miután több reklám- és kommunikációs szakember is nyíltan beszélt arról, hogyan uralták a piacot a Balásy Gyula vezette társaságok — és milyen módszerekkel tudtak gyakorlatilag kizárni minden versenytársat az állami megrendelésekből.
A monopolhelyzet, amit senki sem látott… egészen mostanáig
Az elmúlt évtizedben a New Land Media, Lounge Communications és Lounge Event nevű cégek sorra nyerték el az állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket — sok esetben verseny nélkül, vagy olyan feltételekkel, amelyeket más ügynökségek nem tudtak teljesíteni. Ennek eredményeként ezek a társaságok több mint tízmilliárd forintnyi közpénzből származó bevételre tettek szert, miközben a verseny a piacon szinte megszűnt.
Reklámos források szerint a tendereket rengeteg soros, „trükkös Excel-táblákban” hirdették meg, tele olyan elemekkel és tételekkel, amelyekhez csak egy nagy apparátussal rendelkező szereplő tudott reális ajánlatot beadni — jellemzően épp az, amelyik előre „be volt készítve”.
Fenyegetések és adminisztratív kizárások
Több iparági szereplő arról számolt be, hogy nemcsak gazdasági eszközökkel zárták ki őket a versenyből, hanem politikai-adminisztratív nyomással is. Egy reklámügynökség vezetője azt állította, hogy még fenyegető telefonhívást kapott magas rangú minisztériumi dolgozótól, aki azt üzente: „ha nem akar problémát más ügyeiben, ne is induljon a tenderen”.
Mások azt mesélték, hogy az ajánlataikat akkor is kizárták, ha azok valóban alacsonyabb árúak és versenyképesen alátámasztottak voltak — például a beszállítói árak dokumentálásával –, miközben a nyertes cégek ajánlatai jóval drágábbak maradtak.
Túlárazás és piaci torzulás
Nem ritka példa az is, hogy közpénzből rendelt szolgáltatások vagy termékek többszörös áron jelentek meg a szerződésekben: egyes esetekben például baseballsapkák darabonként több tízezer forintért kerültek a központi programokhoz, miközben a valós beszerzési költség ennek töredéke lett volna.
Iparági vélemények szerint mindez nemcsak arról szól, hogy egy cég dominál egy szektort, hanem arról, hogy a rendszer maga torzította el a versenyt, olyannyira, hogy a független reklámügynökségek számára a valódi piaci működés lehetősége is szinte megszűnt.
A mostani helyzet: nyomozás és visszhang
A szakmai és közéleti vita közepette a Balásy-cégekkel kapcsolatban a hatóság is vizsgálatot folytat hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával, több pénzösszeg és számla zárolásával is kapcsolatban.
Balásy Gyula nemrégiben azt állította, hogy szándékában áll átadni cégeit az államnak — amire azonban sokan úgy tekintenek: nem önzetlen ajándék, hanem a botrány miatt kényszerű lépés egy olyan üzleti modellben, amelyet az elmúlt években épített fel.
Mit mondanak a szakmabeliek?
Reklámosok szerint az igazi károkat nem csak a túlárazott szerződések okozták, hanem az, hogy a verseny megszűnt, a kreatív munka helyett a kapcsolatépítés és adminisztratív trükkök lettek mérvadóak, és ez hosszú távon gyengítette a hazai reklámpiaci szektort.
Ahogy egyikük fogalmazott: nem az a nagylelkű gesztus, hogy valaki visszaadja a cégeit — hanem hogy eleve ne vigyen el minden versenyt egyetlen szereplő.
