Az aszály, a magas költségek, a zuhanó felvásárlási árak és az állatbetegségek egyszerre nehezítik a magyar gazdák helyzetét. A termelők egy része már a tartalékait éli fel, a problémák pedig idővel a boltokban is megjelenhetnek.
A magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban olyan sok nehézséggel szembesült egyszerre, amire korábban alig volt példa. A szárazság és az egyre gyakoribb aszály mellett az alacsony felvásárlási árak, a magas termelési költségek, a piaci túlkínálat és több állatbetegség is komoly nyomást helyez a gazdálkodókra.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a helyzet már túlmutat egy-egy ágazat átmeneti problémáin. A termelők jelentős része felélte korábbi tartalékait, így az agrárium válsága hosszabb távon a hazai élelmiszer-ellátást és több mint százezer munkahelyet is veszélyeztethet.
Az aszály már nem egyszeri probléma
A szántóföldi növénytermesztésben különösen látványos a változás. A 2010-es években még több kedvező év követte egymást, a jó termésátlagok és a kedvezőbb terményárak pedig komolyabb jövedelmet biztosítottak a gazdáknak.
A fordulópontot 2022 jelentette, amikor rendkívüli aszály sújtotta Magyarországot. Azóta azonban a vízhiány egyre inkább visszatérő problémává vált.
A MOSZ adatai szerint jelenleg az ország egész területén mintegy 150 milliméteres vízhiány alakult ki a talaj felső egy méteres rétegében, a Dél-Alföldön pedig a hiány már a 200 millimétert is meghaladja.
Ennek a termésmennyiség is megitta a levét. A búza tíz évvel korábbi átlaghoz képest mintegy ötödével, a kukorica pedig közel 80 százalékkal esett vissza. A napraforgó hozama szintén jelentősen csökkent.
A gazdák így egyre kisebb termésből próbálnak megélni, miközben a termeléshez szükséges ráfordítások ára magas maradt, a felvásárlási árak pedig sok esetben évekkel korábbi szinten vannak.
A tejtermelők is komoly bajban vannak
Nemcsak a szántóföldeken alakult ki nehéz helyzet. A tejágazatot elsősorban a túlkínálat sújtja.
Az Európai Unióban az elmúlt években jelentősen nőtt a tejtermelés, miközben a fogyasztás nem emelkedett hasonló mértékben. Az exportlehetőségeket tovább szűkítették az egyes országok által kivetett vámok, így egyre több tej és tejtermék maradt az európai piacon.
Ennek következtében az uniós nyerstej átlagos felvásárlási ára 2025 végéhez képest 2026 júliusára 13 százalékkal csökkent. Magyarországon még ennél is nagyobb volt a visszaesés: a tavaly decemberi kilogrammonkénti 190 forintról júliusra 127 forintra esett az átlagár.
A helyzetet az aszály is tovább súlyosbítja, hiszen a széna és a szalma beszerzése nehezebbé és drágábbá vált.
A sertéstartók sem tudnak fellélegezni
A sertéságazatban szintén a túlkínálat okozza az egyik legnagyobb problémát. A felvásárlási árak már 2025 második felében csökkenni kezdtek, majd az afrikai sertéspestis spanyolországi megjelenése tovább rontott a helyzeten.
Magyarországon több állatbetegség, köztük az Aujeszky-betegség és az afrikai sertéspestis megjelenése, valamint a korábbi járványok miatt elveszített piacok is nehezítik a termelők helyzetét.
Miközben 2025 nyarán még közel 700 forintot fizettek egy kilogramm sertésért, az év végére 500 forint alá esett az ár. 2026 első nyolc hónapjában pedig a havi átlagár egyszer sem haladta meg ezt a szintet, miközben az önköltség nagyjából 560–600 forint között alakult.
A gazdák szerint változtatni kell
A termelők érdekképviselete szerint nem elegendő egyszerűen támogatásokkal kezelni a helyzetet. Kiszámíthatóbb szabályozásra, igazságosabb piaci viszonyokra és olyan vízgazdálkodásra lenne szükség, amely alkalmazkodik a megváltozott éghajlathoz.
A gazdáknak közben szintén alkalmazkodniuk kell: nagyobb szerepet kaphatnak a vízmegtartó művelési módszerek, a takarékos öntözési technológiák, valamint az aszályt jobban tűrő növények.
A pénzügyi biztonság is egyre fontosabbá válik. A termelőknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a tartalékképzésre és a kockázatok kezelésére, miközben a termelői összefogás is javíthatja az alkupozíciójukat.
A vásárlók is megérezhetik a válságot
A mezőgazdasági problémák azonban nem maradnak a földeken és az istállókban. Ha gazdaságok szűnnek meg, csökken a hazai termelés és nő az importfüggőség, annak következményei a fogyasztók számára is érezhetővé válhatnak.
Ez megjelenhet az árakban, a boltok kínálatában és hosszabb távon az élelmiszer-ellátás biztonságában is.
A MOSZ szerint a fogyasztóknak ezért érdemes tudatosabban figyelniük a termékek címkéit és arra is, hogy az adott élelmiszer alapanyaga honnan származik. Már az is számíthat, ha a vásárlók a külföldi termékek egy részét hazai előállítású árura cserélik.
A magyar mezőgazdaság gondjai így végső soron nem csupán a gazdák problémái. Ha a termelés tartósan visszaesik, annak hatását előbb-utóbb minden vásárló megérezheti.
