Miközben a társadalom jelentős része még mindig természetes életútként tekint a gyermekvállalásra, egyre több nő dönt úgy, hogy nem szeretne gyermeket. A tudatos gyermektelenség jelensége egyre láthatóbb Európában és Magyarországon is, miközben a születések száma számos országban csökken.
A szakértők szerint a döntés hátterében ritkán áll egyetlen ok. Sok nő a szabadságát, karrierjét vagy életmódját szeretné megőrizni, mások a gyermekneveléssel járó felelősséget érzik túl nagynak. Emellett egyre többen kérdőjelezik meg azt a hagyományos elvárást, hogy a női kiteljesedés egyik alapfeltétele az anyaság.
A téma azért is vált különösen érzékennyé, mert a gyermekvállalásról szóló társadalmi viták gyakran nemcsak demográfiai, hanem kulturális kérdéseket is érintenek. Sok nő számol be arról, hogy rendszeresen szembesül a környezete kérdéseivel vagy kritikájával, ha nem tervez gyermeket. A tudatos gyermektelenséget választók szerint ugyanakkor a döntésük ugyanolyan személyes és legitim életút, mint a családalapítás.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a modern társadalmakban jelentősen megváltoztak a nőkkel szembeni elvárások.
A munkahelyi helytállás, az anyagi biztonság megteremtése, a párkapcsolati elvárások és a családi szerepek egyszerre nehezednek sokakra, ami szintén befolyásolhatja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió legtöbb országában csökken a születések száma, miközben a társadalmak folyamatosan öregszenek. Magyarországon is visszaesett az újszülöttek száma az elmúlt időszakban, ami tovább erősíti a gyermekvállalásról szóló közéleti vitákat.
A jelenség tehát jóval összetettebb annál, mint hogy valaki egyszerűen „nem akar gyereket”. A döntés mögött gazdasági, társadalmi, pszichológiai és életmódbeli szempontok egyaránt meghúzódhatnak, és úgy tűnik, hogy a tudatos gyermektelenség a következő években is egyre fontosabb társadalmi kérdés marad.
