Évtizedeken át úgy hitték, hogy az Amazonas sűrű esőerdeje mindig is szinte érintetlen vadon volt. A legújabb kutatások azonban egészen más képet rajzolnak: a lombkorona alatt egykor kiterjedt települések, utak és földből épített monumentális létesítmények hálózata rejtőzött.
A felfedezést a LiDAR nevű lézeres távérzékelési technológia tette lehetővé. Az eljárás képes „átlátni” a sűrű növényzeten, és részletes térképet készít a talaj felszínéről, így olyan ember alkotta struktúrák is láthatóvá válnak, amelyeket a dzsungel évszázadok alatt teljesen benőtt.
A kutatók több ezer mesterséges földépítményt, összekötő utakat, csatornákat és településmaradványokat azonosítottak. A leletek arra utalnak, hogy az Amazonas egyes vidékein fejlett társadalmak éltek, amelyek tudatosan alakították környezetüket, mezőgazdasági rendszereket építettek ki, és összetett településhálózatokat hoztak létre.
A felfedezés alapjaiban változtatja meg azt a korábbi elképzelést, amely szerint az esőerdő kizárólag kisebb, elszigetelt közösségeknek adott otthont. A szakemberek szerint az Amazonas története jóval gazdagabb és összetettebb, mint azt korábban gondolták, és a modern technológiák segítségével a következő években újabb jelentős régészeti lelőhelyek kerülhetnek elő a világ legnagyobb esőerdejének mélyéről.
