Egy nemzetközi kutatócsoport jelentős mennyiségű és változatos összetételű szerves molekulát azonosított egy közeli, ultra-fényes infravörös galaxis központi régiójában. Az eredmények hozzájárulhatnak annak jobb megértéséhez, hogyan alakulnak ki az élethez szükséges kémiai alapanyagok a világegyetemben.
Metilgyököt és több összetett szénhidrogént mutattak ki először egy másik galaxisban
A vizsgált objektum az IRAS 07251-0248 jelű galaxis, amelyet sűrű gáz- és porréteg burkol. Ez a központi terület a hagyományos optikai távcsövek számára nagyrészt láthatatlan, mivel a por elnyeli a sugárzást, majd infravörös tartományban bocsátja ki azt. A megfigyeléseket a James Webb űrteleszkóp infravörös műszereivel, a NIRSpec és a MIRI spektrográfokkal végezték.
A kutatók többféle szénhidrogént azonosítottak a galaxis magjában. A kimutatott molekulák között szerepel a metilgyök, amelyet most először észleltek egy másik galaxisban, benzol, metán, acetilén, diacetilén és triacetilén. A mérések szerint ezek az anyagok nemcsak gáz halmazállapotban vannak jelen, hanem szilárd formában is, például széntartalmú porszemcsékhez kötődve vagy vízjégben.
A kutatásban spanyol, brit és más nemzetközi intézmények szakemberei vettek részt. Az elemzések alapján a detektált molekulák mennyisége és változatossága meghaladja a jelenlegi elméleti modellek által előre jelzett értékeket.
Az eredmények értelmezésében elméleti modellek is szerepet játszottak. Ezek szerint a molekulák kialakulásában fontos szerepet játszhat az erős kozmikus sugárzás. A feltételezés alapján a sugárzás hatására a policiklusos aromás szénhidrogénekben és szénben gazdag porszemcsékben lévő anyagok feldarabolódnak és kisebb szerves molekulák szabadulnak fel gáz halmazállapotban. Mivel az ilyen galaxisok központi régióiban gyakori a szupernagy tömegű fekete lyuk jelenléte és az ehhez kapcsolódó intenzív sugárzási környezet, a megfigyelések összhangban állnak ezzel a magyarázattal.
A prebiotikus kémia újabb bizonyítékai galaxisok magjában
A kutatók más, hasonló típusú galaxisok vizsgálata során is kapcsolatot találtak a gáz halmazállapotú szénhidrogének mennyisége és a kozmikus sugárzás intenzitása között.
Bár a kimutatott molekulák önmagukban nem alkotják az élő sejtek közvetlen összetevőit, szerepük lehet az úgynevezett prebiotikus kémiai folyamatokban. Ezek a folyamatok hosszabb kémiai láncolatok révén hozzájárulhatnak összetettebb molekulák, például aminosavak és nukleotidok kialakulásához.
A felfedezés új adatokat szolgáltat a galaxisok kémiai fejlődéséről és további vizsgálatokat tehet szükségessé annak feltárására, milyen körülmények között jöhetnek létre nagy mennyiségben szerves molekulák a világegyetemben. Az eredmények egyúttal támpontot adhatnak az asztrobiológiai kutatások számára is, amelyek az élet kialakulásának feltételeit vizsgálják kozmikus környezetben.
Forrás: Magyar Hírlap.
